Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890
A román korszak építési ízlése
i8 télylyel és főoltárral; néha azonban a sekrestye helyéül a szentély déli oldalát választották. A román templom belsejének, mint önálló műnek részeit képezik az oltárok, különösen a főoltár és szószék. A főoltár, melynek a korábbi szokás szerint a kereszt hajó közepén kellett volna maradnia, mindinkább a szentély keleti oldalához vitetett, sőt végre egészen a falhoz ért, minek következtében a miséző pap, ki eddig a nép felé fordulva áldozott, most a népnek hátat fordítva végezte a szent cselekményt. Hogy a nép a keresztet eléggé láthassa, az oltár szerkezete is megváltozott. Előbb az oltárasztal négy oszlop között állott s ezek között egy díszmennyezet emelkedett, mely sátornak (ciborium, tabernaculum), az ily szerkezetű oltárt pedig sátoros oltárnak nevezték. Ezen sátor közepéből függött le a legszentebb Oltáriszentséget magában rejtő érczedényke, mely többnyire galambalakú volt, tetejét pedig a megváltás jelvénye, a kereszt diszíté. A szt. mise azon pillanataiban, midőn a consecratio és communio történik, az egész oltár mind a négy oldalon a nép szemei elől függönyök által volt elzárható. Ezen oltáralakon a román izlés olyképen változtatott, hogy az oltársátort megszüntette, a keresztet pedig az oltár egész hátoldalát elfoglaló kő- vagy fából készült táblára helyezték, mely értékes faragványokkal volt ékítve. Ezen tábla, mely az oltárra volt helyezve, oltárhátlapnak, az egész oltár pedig hátas oltárnak neveztetik. A főoltáron kivül már elég korán fordulnak elő mellékoltárok, kivált a két oldalhajó fülkéjében, a kereszthajó keleti fala mellett, sőt a hosszú hajó pillérei vagy oszlopai előtt is. A román szószék mintaszerű emlékét a pisai keresztelő-kápolnában lehet találni, hol ezen építmény a középoszlopon álló és gyengébb négy oszloptól körülvett vagy üres henger vagy rózsalevél vagy hat- vagy nyolczszögü szék alakjában jelenik meg. E szék többnyire a templom egyik pilléréhez van támasztva és ahhoz több lépcsőn
