Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890
CSUDAY Jenő: A honfoglalás éve
6 9 mindenben nem bir történelmi hitelességgel, mert nem volt arra szánva, hogy történelmi kutfö gyanánt szolgáljon. Elismerjük, hogy valóban megtörtént eseményt ir le, még azt is, hogy az eseményekben megtartja az egymásutánt, — legalább azokban a melyeket említ —, de az időt illetőleg, melyet megjelel, hitelesnek el nem ismerhetjük, annál is inkább, mert más kutforrások is megczáfolják. De ha még azt is megengedjük SALAMON FERENCZNEK, hogy ötven helyett ötvenötöt kell olvasni, még akkor is a bolgár-görög és bolgár-görög-magyar háborúra négy év, 894, 895,896, 897, marad s e négy közöl ki tudná az igazit e szöveg szerint kiválasztani? S ha most e négy évs-zámot összehasonlítjuk Lakits Ferencz dr. számításai folytán nyert évszámmal — 891 — akkor látjuk, hogy bármelyjket választottuk is, hibásan választottunk. Salamon Ferencz, Pauler Gyula ezen s az alább tárgyalandó „Annales Fuldenses" tudósítása alapján határozták meg a bolgár-görög háború s ennek alapján a honfoglalás évét. Lakits Ferencz dr. számításának eredménye kétségtelenül megdöntötte Salamon Ferencz és Pauler Gyula véleményét a mely most már tarthatlanná lett. Mit tudhatunk tehát meg Constantinos Porphyrogenetos „De Administrando Imperio" czimü államtudományi munkájából és az említett görög történetirók adataiból, a melyekben elmondatik az is, mit Constantinos, mint szégyenletest, elhallgatott ? Ezt: Egy időben a magyarok Etelközből átkeltek a Dunán és a görögök szövetségében meggyőzték Symeon bolgár fejedelmet. Symeon boszut forral a magyarok ellen s a kedvező alkalmat felhasználva, a ' magyarok régi ellenségeivel, a besenyőkkel szövetségben a magyarok tanyáira ront s ezeket elpusztítja. A magyarok elhagyják a pusztulás helyét, s NagyMoravia egy részében, a mostani Dunán inneni kerületben