Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

CSUDAY Jenő: A honfoglalás éve

62 véve gazdátlan volt ; különösen a Dnna és Tisza között elterülő síkságról mondhatjuk ezt. Mindezt Konstantin császár irataiból tudjuk, ki pontosan leirja hazánk néprajzi viszonyait, ki, mint ama kor tanuja, erről a legpontosabb felvilágosítást nyújthatja. Regino is így írja le a Nagy magyaralföldet, mikor erről ezeket mondja : „Pannoniorum, Avarorum solitudines." magyaroknak tehát a Dunától keletre eső részen csak meg kellett telepedni, mi tekintetbe véve minden tettükben tanúsított gyorsaságukat, ugyan hamar megtörténhetett; ezzel egyszersmind megtették a honfoglalásban az első lépést. A Dunán inneni és túli részért azonban már harczolniok kellett; de mikor e harczot befejezték, ezzel egyszersmind befejezték a honfoglalás nagy munkáját is. Mielőtt azonban ez események idejét megállapítanék, vizsgáljuk meg előbb a külföldi kútfőket is, azután foglaljuk össze az egészet s ebből vonjuk le az eredményt. II. A külföldi egykorú és közel egykorú emlékek. A külföldi egykorú és közel egykorú emlékek a következők: NESTOR neve alatt ismeretes legrégibb orosz krónika; Szt. METHOD érseknek görög nyelven irt életrajza; LEO grammaticus; Szt. CONSTANTINUS legendája; THEOPHANES; VI ik vagy bölcs LEO, ki nem ugyan őseink bevándorlásáról, de mint ezek szövetségese, a magyarok hadi szervezete és szokásairól irt; VII. CONSTANTINOS PORPHYROGENETOS „a birodalom kormányzásáról" irt munkája; ANNALES FULDENSES; REGINOJ a metzi évkönyvek adatait Regi noból merítette, azzal tehát egyenlő hitelességgel bir;