Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

A jaáki román bazilika

3i valóban egyházunk művészeti legnagyszerűbb emléke a homlokzat a két tornynval, kapuzataval és csúcsával a nyugati, a remek záradékok a három apsissal a keleti oldalon. A magyarországi román templomok a négyzet fölötti és a szentély melletti tornyokat mellőzik és csak két tornyuk van. Különös sajátságuk azonban, hogy a torony alatti csarnokok szintoly szélesek, mint az oldalhajók, s a tornyok belső sarka egy pilléren nyugszik úgy, hogy a torony alatti csarnok mintegy íolytatása az oldalhajónak, ahhoz tartozik, valamint a középcsarnok a középhajóhoz és így a templom egész hossza a nyugati zárfalig, vagyis a homlokzatig terjed. Lényegében ezen esettel találkozunk a jaáki templomnál is. A négyszögletes kettős torony három emeletből áll, széles szalagszerü kiemelkedéssel mind szélességben, mind függőlegesen szegélyezve s párkányzatok által felosztva, melyek félkörívek által vannak diszítve. Az első emeleten egy nagy, gazdag díszítésű kerék abtak van; a második és harmadik emeleten pedig ere deti leveles fejezetű és magas talapzatú, karcsú oszlopocskákkal szerkesztett kettős ablakok láthatók. A torony alsó részén fülkék vannak állat-alakzatokkal, melyek közül azonban csak a kigyó felett tépdelő oroszlánok vehetők ki. A toronysisak az alatta levő párkányzattal későbbi időből való. Ezeket a plébánián őrizett levéltári adatok szerint 1785-ben Karácsonyi István apát készíttette. A tornyok a templom • legmegrongáltabb részei közé tartoznak, nevezetesen a déli, u. n. pusztatorony veszedelmes repedéseket tár a szemlélő elé, minőktől az éjszaki torony sem ment. Ennélfogva dr. Czobor Béla a hatangozásnak az épület érdekében való eltiltását javasolta. A templom alapozásának szabad szemmel is látható hiányai a sürgős intézkedést tanácsolják. A homlokzat legkiválóbb része a főbejárat, mely a jaáki templomnál határozottan művészettörténeti jelentőségű. A bejárat nyilása kívülről befelé tetemesen kes-