Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

A román korszak építési ízlése

i6 emelkedésében átmérője többé-kevésbé kisebbedik, de a tizenkettedik század végső tizedeitől kezdve az arányos vékonyodás megszűnik. Az antik oszlopok rovátkolását is nélkülözvén, rendszerint sima, hanem e helyett a fe­lületet gyakran befestették; a későbbi korban pedig már rendszerint fonott és tekercsalakot nyer. A jelképies alakoknál díszített oszlopfők általában két alapformában jelennek meg ; a koczka- és kehelyalakuak. A sárkány, griff és más efféle alakkokkal valő díszítés nyilván keleti eredetre vall Sajátszerű, hogy a díszítésben sem rend­szer, sem összhang nincs; már a tizenegyedik században az egészen az építő képzeletére van bízva, s néha nincs két egyforma oszlop az egész épületben, a pillér a korai román építésben ritka, később azonban az oszlopok között szabályszerű váltakozással alkalmaztatik ; az át­meneti korban pedig a keresztboltozatok alkalmazásával az oszlopot egészen kiszorítja. A mennyezet eleinte vizírányos volt, mint az 6­keresztény bazilikáknál, de a keskeny mellékhajóknál lassankint a dongaboltozatot használták, mely egy üres henger feléhez hasonlít és a négyoldalú tér két átellenben levő falát köti össze. Később pedig a fejlett román korszakban a dongabolt helyébe ae egyszerű kereszt­bolt lépett, mely két egymást keresztülmetsző donga­boltból eredt és körívü szerkezeténél fogva csakis a négyszögű terek befödésére volt alkalmas. Az oltárház vagy szentély egy, a kereszthajó pedig az átmetszése folytán három négyszögű területből áll, minélfogva ezen négyszögű beosztásuk keresztboltozatot kíván. Hogy a keresztboltozat a középhajónál is alkalmazható legyen, az arkádpilléreket a középhajó szélességének megfelelően úgy állították fel egymástól egyenlő távolságban, hogy ezen elhelyezés által a középhajó is négyzetekre osztatott fel, a mi pedig az által sikerült, hogy minden pillérnek a középhajó felé levő oldalán magasra nyúló kiszökést alkalmaztak és így az egymásnak átellenében levő ki­szökéseket, féloszlopokat keresztívvel kapcsolták össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom