Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

A román korszak építési ízlése

11 képzőintézetei, melyek a művészi hagyományokat és ügyességeket a felbomlott római birodalomból megmentették. A szerzetesek közül az építés terén szerzett tanulmányaik és ügyességek által különösen a benczések tűntek ki. A benczés kolostorok valóságos építészeti iskolákkal voltak kapcsolatban, hol számos világi is nyert oktatást, kik közöl több kiképzett művész mint szerzetes társ (fráter, laicus) szakmáját művelve, továbbra is a szerzetben maradt. A papság legkitűnőbb tagjai kiválóan a müépítészetet tették komoly tanulmányaik tárgyává. Egyes apátok és püspökök nemcsak terveket készitettek, hanem a kivitelnél is sajátkezüleg résztvettek. — Mindazonáltal nem hiányoztak egyes világi műépítészek sem, a kik többnyire vándoréletet éltek. Később, minthogy a XIII. század kezdetétől a papság elvilágiasodásával és a szerzetesek tevékenységének lankadtával a városok hatalma növekedni kezdett s a müépítés megszűnt a papság kizárólagos sajátja lenni, s így annak gyakorlása a világi építészek kezébe jutott, kik ezentúl czéhszerü'.eg szabályozott társulatokba állottak s gyakorlati építészeti iskolákat, u. n. szabadkőmives páholyokat állítottak fel, melyek közül a strassburgi, kölni, bécsi és zürichi főpáholyok voltak a legnevezetesebkek. Az egyes páholyok tagjai u. m. a mesterek, pallérok és legények mind alá voltak rendelve a legrégibb strassburgi főpáholynak, melynek elöljárója döntő határozati joggal birt a társulat összes ügyeiben. Valamint a zárdáknak, úgy a kőmives czéheknek is voltak saját lelkészeik, kiknek a keresztény szeretet müvének teljesítése : a szegények segélyezése, a betegek, özvegyek és az elhalt tagtársak árváinak gondozása, utazó bajtársaik megvendégelése stb. állott kötelességökben. A czéhek testületi ládáját és az irományokat a lelkészek őrizték. A szokásos üdvözlésök: „Dicsértessék a Jézus Krisztus!' szintén egyházi jellemére vallott az építők