Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1889-1890

BURÁNY Gergely: Az ókori tükrök és a római nők piperéje

7 az öltöztetésben a legcsekélyebb hibát követi el, szörnyen lakol érte. Gsak ne tűzze a hajtüt éppen a kellő helyre, nem ismer határt az urnő a kegyetlenségben.Az oktalan hiúság annyira elnémítja a nemesebb érzelmeket! Valahára az arczkép elkészült; ott áll az urnő teljes képzelt szépségében. Most már bejöhetnek a fehérbe öltözött apródok és hozhatják a művészi faragású czit romfa-asztalon a reggelit, mely kenyér, friss füge és forralt chiosi óbor; mellékletül oda van téve a libamáj is az ölebecske számára. Mielőtt az urnő leülne, megmossa a kezét nagy vigyázattal a reá öntött szamárfejben, azután megtörüli egy szőke germán apród hosszú türtjeiben. A reggelizés alatt hivatja a házi philosophust, a ki hosszü bozontos szakállával, kopasz fejével és görbült alakjával, melyet újjatlan és térdigérő alsó ruha (görögül=chiton, latinul=tunica) és fölötte rövid köppeny, a görög pallium takar, egészen ellentéte a dominának, kinek szórakoztatás végett elmondja nézeteit a legújabb irodalmi munkákról és hiven referál vagy maga is költ a városi pletykákhoz. Ha már megunta az urnő a csevegést, elbocsátja a philosophust és maga is készül a sétára. De, hogy teljes legyen az utczai fcoilette, lábaira húzatja a bibor félczipőket és előveteti a szekrényt, melyben roppant értékű ékszerek: gyűrűk, fülönfüggők, karpereczek és nyaklánczok vannak. Sajátkezüleg választja ki a leghathatósabb talismánokat. Mikor már semmi sem hiányzik, gyengéd tapssal jelt ád, hogy félre kell húzni a függönyt, s kilép az előszobába. Itt elhelyezkedik egy kényelmes pamlagon, melynek két végén, alul a lábaknál, két rud áll keresztben. Nyolcz jól táplált erős rabszolga az adott jelre vállára veszi most az úrnőt és végig hordozza a legnépesebb utczákon, mert egy régibb, de a császárság korában még érvényben levő tilalom értelmében senkinek sem volt megengedve a sétakocsizás, csupán csak a diadalmenet és vallási diszkivonulás alkalmával. Ezért volt Rómában szokásos a gyaloghintózás.