Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1887-1888

BURÁNY Gergely: A rómaiak házasságkötése

megvásárolja. Ez által azt jelezi a nő, hogy nem puszta kézzel megy a férje házába, mint valamely szolgáló, hanem hogy jogot szerzett a jövő eltartásra és férje halála esetén ennek vagyona örökléséhez. A házassági jog alapításának harmadik módja abban állott, hogy a férfi és nő minden formalitás nélkül, de a szülők és gyámok beleegyezésésével egyszerűen összekeltek, s ha egy évig hűségesen együtt éltek, törvényes házasfeleknek tekintettek. Ezt a módot usucapionak nevezték. Ha azonban a nő az egy év lefolyása alatt három egymás utáni éjjel férje házát elhagyta atyjának vagy gyámjának beleegyezésével, a kihez visszament, a házasság fölbontottnak tekintetett. A férjnek vissza kellett adni a nő hozományát, a nő pedig nem lehetett többé azon férfi örököse. De megjegyzendő hogy azon nőnek, ki a hatóság által rendelt gyámnak felügyelete alatt állott, az egybekelés ezen módja semmi esetre sem engedtetett meg. Az egybekelést, habár nem szükségképen, de a házasságkötés első két esetében mégis többnyire az eljegyzés szokta megelőzni. Ez pedig úgy történt, hogy a leány atyjának, vagy gyámjának házánál családi lak oma alkalmával a férfi ezen kérdést intézte a leányhoz : Megigéred-e, hogy nőül jösz hozzám (spondes-ne ?) Ha a leány igenlőleg válaszolt e szóval: spondeo, az eljegyzés (sponsalia) megtörténtnek tekintetett, minek jeléül a vőlegény és menyasszony kezet fogtak. A vőlegény (sponsus) leendő nejének (sponsa) egyéb ajándékon kivül karikagyűrűt adott, tőle azonban viszonzásul ilyent nem kapott, mert a tulajdonképeni Ígéretet nem ő tette, hanem az apa vagy gyám, kinek hatalma alatt állott. Az eljegyzés nem birt feltétlenül kötelező erővel, mivel, ha valamelyik félnek aggályai voltak, minden nehézség nélkül visszavonhatta igéretét. Az eljegyzés azonban nem függött mindenkor a vőlegény és menyasszony egymás iránt érzett hajlamától, mert sokszor megtörtént, hogy a szülők, miután maguk között előlegesen megegyeztek, gyerme-