Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1886

LIPP Vilmos: Vasmegyei régiségtár

— i8 — azonban már teljességei nem voltak felkutathatók. Meglehet, hogy valamelyik idős mesternél még lappanganak és jelen ismertetésem czélja is az, hogy felhívjam az illetők figyelmét erre a körülményre, talán indíttatva fogják érezni magukat, hogy hézagos gyűjteményünket a még hiányzókkal kiegészítsék. E czéhrendszer az iparosoknál középkori intézmény és szoros összefüggésben állott mind a városok benső életével, mind azok külső fejlődésével. Ipar és kereskedelem vetette meg a városok alapját, a kölcsönös összetartás és védelem minden kültámadás ellen tette azokat nagyokká. Minden egyes neme a polgári foglalkozásnak egy egy különvált, törvényekkel és szabályokkal körülirt társulatba, czéhbe állott össze, melynek választott fejei ismét a városi tanácsban intézték el a közügyeket. Hazánkban az éjszakkeleti, többnyire bevándorolt német lakossággal biró városokban leghamarább honosult meg a czéhmtézmény, a sokat zaklatott nyugati széleken, a tisztán magyarajkú lakosság között csak későbben, a XV., XVI. és XVII. században kapott lábra. Nincs szándékomban jelenleg a szombathelyi czéhek művelődéstörténeti fontosságát ecsetelni. Ahhoz hosszabb tanulmányozás és főleg több idő kell, mint a mennyi most rendelkezésemre áll. Csak egy megjegyzést kivánok tenni és ez az: hogy nem mind rosz, a mi régi és nem mind jó, a mi új. Kétségtelen, hogy a mai iparszabadság, széttépvén a czéhek megszorító kötelékeit, az iparűzésnek sokkal nagyobb tért nyitottak, mint volt azelőtt. De hogy használt-e ezzel az iparnak, mint olyannak, az rnég nem olyan bizonyos, mert, habár olcsóbb is most a közönséges iparczikk, de annál silányabb; a műipar tárgyai meg aránytalanul drágábbak, mint voltak azelőtt. Azelőtt az iparos gondot fordított munkájára, sőt gondolkozott is mellette, versenyzett társaival, ma a gyáripar egy minta után ezerivei árasztja el a piaezot, a kis iparosban megszűnt a mestersége iránti szeretet, és örül, ha annyit tud keresni, hogy abból valahogy megéljen.