Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1885
BURÁNY Gergely: Az ókori műipar
— II — hogy miért fordítottak oly nagy gondot a nyilvános helyeken való megjelenésnél a ruházat csinosságára és a nemes magatartásra. A görög nép Ízlését eléggé illustrálja a következő néhány példa : Nálunk az a szokás, hogy nevünk kezdőbetűivel pecsételünk, ők pedig arcz képüket szokták pecsétgyűrűikre vésetni. Mi bírságolás vagy esetleges elzárás alkalmazásával is alig tudjuk közhelyeink tisztaságát megőrizni, náluk elegendő volt e czélra egy faragott kigyót, mint az egészség symbolumát kifüggeszteni. A mi országutainkon a kilométereket mutató durva kövek vagy faduezok sokszor az irány megjelölése nélkül szolgálnak útmutatókul, Attikában ellenben Hermes, az úti istennek szobrai nem is prózában, hanem versben szóltak az utasokhoz és pedig a szükséges utasításon kivül még egy-egy szép, velős mondattal. Az olyan tárgyak is, melyek látszólag nem alkalmasak a művészi alakításra, mint például a mérlegsúlyzók, nem voltak egyszerű formátlan tömegek, hanem változatos alakok. Nem kevésbbé jellemző az is, hogy a gyári bélyegek alá közkedveltségü és nem egyszer művészi kivitelű képecskéket szoktak varázsolni. így tudtak sokszor a magukban jelentéktelen tárgyaiknak is Ízléses diszitéseikkel a közönségnél kedveltséget teremteni. Ezek után talán érdemes közelebbről megismerkednünk azon szabályokkal, melyeket a mindennapi életben használt tárgyaik készítése alkalmával követtek. A gépiesen, erőtani úton előállított tárgynak a termeszét szerves alakjaival Való mcgclevenitése a legfőbb és legáltalánosabb szabály. Alkalmazása, illetőleg azon formák közül a legmegfelelőbbnek kiválasztása attól függ, hogy milyen a tárgynak alakja és mi a czélja, mert az Ízléses diszítés kizár minden erőszakosat, mesterkélt részt, mint a mely a lényeggel nincsen összhangzásban. Lássuk tehát, hogy mikép használták az ókori görögök és rómaiak csinosítási czélra az organikus lények egyes tagjait u. m. a lábat, kezet, ujjat, fejet és szájat. Hogy az ókori bútoroknak, mint az asztalnak,