Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1885

LIPP Vilmos: A vasmegyei régiségtár

— H — sok éktelen zsivaja szakítja meg. De nemcsak a hajdan itt nyüzsgött, pezsgett élet pusztult el, elpusztult a föld szinéről maga a vár-épület is, habár a rómaiak nem építettek csak harmincz esztendőre, mint a mennyi időre nagy városainkban ma igen sok házbérkaszárnyát építenek, t. i. addigra, mint a meddig az adómentesség tart. Zöld, buja pázsit födi ma az egész várterületet ; itt-ott az árkok oldalában vagy a mélyedések helylyelközzel kopárabb részein kifehérlik ugyan a törmelék, de ha igazi épületnyomokat akarunk látni, akkor ásóra meg kapára van szükségünk. Volt a szomszédos somogyiaknak annyi eszük, hogy az itt használhatlanul heverő tömérdek követ nem bámulták, hanem elszállították haza épületanyagnak, miután tudvalevőleg Somogyban követ pénzért sem lehet kapni. Különben a fenéki major épületei is nagyobbadán abból az anyagból épitvék, melyet a régi vár alapfalaiból ástak ki. Habár az egykori hatalmas erőditvénynek ma már nyomát sem lehet látni a föld fölött, azért a fenéki vár emléke a nép száján még mindig él, sőt nincs az egész környéken parasztfiú, ki a vár helyét a vámház mögötti magaslatot meg ne tudná mutatni. De hogy az a fenéki vár a rómaiak idejében Mogentiana volt az a tudománynak még aránylag uj keltű vivmánya. Avval ugyan már jó régen tisztában voltak a tudósok, hogy itt valami római várral van dolguk, ez nem is került valami különös fejtörésbe, miután erre a kiásott római tárgyak kézzelfoghatólag utaltak. De a vár neve. az volt sokáig kétséges. Jó darabig azt vitatták a szaktudósok, hogy itt Cibalis állott, már t. i. addig, mig az igazi Cibalist meg nem találták Slavoniában Vinkovce mellett, két Cibalisról pedig az egykorú források nem tesznek említést. A Fenéken kiásott néhány föliratos kövön még helynévről szó sincsen, nem úgy, mint Szombathelyen, hol a Savaria nevet több kőemlék örökité meg. De elvégre is azért tudomány az archaeologia, hogy lelkiismeretes forrástanulmány utján a történelem