Burány Gergely szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1884

LIPP Vilmos: Keszthely és vidéke múltjából

IO Honfoglaló őseink, a magyarok művelődés tekintetében a pogány őskorból úgyszólván egyszerre a keresztény középkorba léptek át. Jön egy néphullám, a hunok és avarok után a harmadik, népvándorlási szempontból az utolsó számba vehető keletről, átkel a Kárpátokon, ezeken belül és a négy folyam közt leveri az itt talált népvegyüléket, innen a szélrózsa minden irányában ki-kicsap, pusztít, rabol, gyújtogat, zsákmánynyal megrakodva hazatér, folytonos rettegésben tartja délre a byzanczi, nyugatra a német császárt. Es alig egy évszázad múlva, és mi az egy nemzet életében, ez a kegyetlen vad, romboló fergeteg felveszi a keresztény vallást, némi rázkódtatások után leveti ázsiai kalandvágyó jellegét, lesz belőle földmivelő nemzet, alkot a többi európai államokkal egyenjogú államot, mely mai napig is fennáll. Valóban ez a gyors átváltozás, ez a csodálatos erejű müvelődésképesség a magyar faj életrevalóságának legfényesebb bizonyítéka. A magyarok közvetlen elődei e földön, a gótok, hunok és avarok, eme roppant tömegű és hatalmas népek úgy elpusztultak, hogy hírmondójuk sem maradt, a hozzájuk képest maréknyi magyar nemzet még most is megvan, él magyar, áll Buda még ! A középkorban, melyet hiába nevezgetnek el némelyek a sötétség, a butaság korszakának, mert ez határozottan nem igaz, tehát az Árpádok uralma alatt a magyar főnemesség sokkal jobban becsülte meg a Balatont. hazánk e valódi gyöngyszemét, mint azt mai nap teszi. Levéltári kutatások erről bő és kimerítő adatokat szolgáltatnának, de ezekre nekem sem időm, sem alkalmam, én a régész szemével nézem a még látható emlékeket, és azokból vonom le következtetéseimet, melyek nevet, évszámot ugyan nem adnak, de mindamellett igazak. A középkor művelődés történetében főszerepet játszik az építészet, a román és utána a gót styl, a mint az a középületeken, de legkivált a templomépítészetben