Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1881

[LIPP Vilmos?:] Két szobrászati mü a vasmegyei régiségtárban

lába csak érint. Fölfelé hajtott jobbjában koszorút, lebocsátott baljában pálmaágat tart; a hiányzó fej helyén kiemelkedő részek a fejnek kevéssé jobbra való tartását mutatják. A háromoldalú mezőkben görög levéldiszlet (tökocsán és bogáncs), a két alsó és felső mezőben kiterjesztett szárnyak, czikázó villámok, és a szárnyakat összekötő pólya vagy tekercs látható ; az egész paizsot egy 5 cm. széles anthemios diszszel kitöltött szalag szegélyzi be. A paizs homorú vagyis hátulsó oldalának szélein 3 cm. szélés sima szalag húzódik végig ; maga a lap az érczlemez bevonatot utánzó hosszúkás négyszögeket mutatja , melyek egymástól 8 m.m. széles pálczatag által választatnak el ; a lemezek végéi a leszoritás folytán 3 — 3 ránczot képeznek ; 19 és 49 cm. magasságban vannak a karkötök 2— 2 szeggel leerösítve , szélességök 3 cm.; a hátulsó rész egészen simára csiszolt. Az anyag ugyanazonosságát és kivitel egyformaságát tekintve talán nem csalódom, ha mindkét munkát ugyanazon művész kezének tulajdonitom. E két, minden bizonnyára nevezetes szobrászati mü feltalálásának története igen egyszerű és röviden elmondható. Kiásattak hihetőleg azon ház építésekor, melynek kertjében eddig, innen-onnan félszázadig a bokrok között félig a földbe sülyedve állottak. A háznak (Uj-utcza 43.sz.) uj tulajdonosai: Weder István és neje sz. Malcz Francziska e két nagybecsű szobrászati müvet a legnagyobb készséggel adományozták régiségtárunknak, hol most értékükhöz mért elhelyezésben tétettek ki közszemlére. Az idő, kivált a nedvesség behatása mindkét emlék felszínét meg-megrongálta, de egészen elpusztítani nem volt képes.