Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880

LIPP Vilmos: Újabb keszthelyi leletek

— 88 — volt hozzá forrasztva (17. ábra), a íorrasztási helyen még némi arany maradék látszik. Kitűnik ebből és a sz. and­rási aranyfülbevalókból, hogy népünk az aranyat és annak értékét szintén ismerte, mert épen az ábrázolt fülbevalóról az aranydisz erőszakosan le van törve. Ezt tehát mégis sajnálták ezen esetben a gyermekekkel együtt eltemetni. Ugyanezen csontváz karján még egy csinos lapos, és kigyófejekbe végződő nyirott karszalag is volt bronzból. Igen csinos tárgyakat rejtettek a nők sirjai is magukban. Jel emző ezekre nézve első sorban a gyöngyök, melyek hol a nyak körül, hol a mellig le csaknem kivétel nélkül minden női csontváz mellékletét képezték. Ez alkalomnál ötszáznál több kisebb nagyobb gyöngyöt szolgáltattak ku­tatásaim. Alakra és anyagra nézve e gyöngyök különfélék. Van hossznkás, rovátkás, gömbölyű, lapos, sziv alakú, négyszegletes, sárga szegélylyel és pettyekkel, közönsé­ges üvegből, szines, zöld kék sárga, barna, fekete aranyba játszó zománcz — pasztábó', van néhány határozottan római alkatú és fekete tömegből rovátkolva, mint a mi­lyenekot a kis-sitkei római sírokban találtam, van néhány agyagból és mészkőből készült is. Néhány kiválóbb alakot a 18-ik ábrában mutatok be. A nők sírjaiban talált bronztárgyak közül a körtés karpereczeket, 4 db. már tavaly ismertettem, és csak mint curiosumot hozom fel, hogy két ilyen karpereczet, melynek egyikében még a homloklapot ékesítő kő is meg van, egy nő koponyája alatt találtam, a filigran körtéket persze a fej laposra nyomta. E sírokból három tűt is kaptam. Az egyik a már említett hálókötő tű, (19. ábra), a másik kettő hajtű lehetett. (20. ábra) közönséges gyűrűs kar­pereczet is leltem többet, 11 db. valamint szalagalkatuakat is. melyek közül a kapcsosat a 21-ik, egy nyitottat 2 db. a 22-ik számú rajzunk ábrázol. Mindezen tárgyak napnál világosabban bizonyítják, hogy ezen nép vad épen nein lehetett, sőt ha föltevésem áll, hogy a közben eltemetett hosszufejüek, a mint igen valószínű, rabszolgáik voltak, bizonyos jólétnek is örvendett. Most is az a meggyőződésem, hogy hogy a csinos, sőt szép kivitelű bronztárgyakat, mint kapcsokat, pántokat, karperczeket, nem maguk készíthették, mert ennyi sirban mint a mennyit én, ós előttem már mások átkutattak, okvetlanül valami eszköz vagy más e foglalkozásra utaló

Next

/
Oldalképek
Tartalom