Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880

REZSŐFY Görgy: A római uralom Pannoniában

— 78 — vidékén a szőllőmüvelést terjeszti.* A legkitűnőbb utak szelték át a birodalmat; a fővonalhoz mellékutak csatlakoztak és addig nem is tekintették a tartományt teljesen meghóditottnak, mig gyors közlekedés által nem voltak a legtávolabbi részekkel is összekötve. Az utak mellett posta állomások voltak 30—40 lóval ugy, hogy egy nap alatt 100 római mfdet (mintegy 160 km.) lehetett megtenni. A római culturának legfényesebb bizonyitékáról : a törvénykezésről, mint ide nem tartozó tárgyról hallgatunk. A római szellem fensősége volt az, ami a barbar népeket egyesité és a római hatalom elismerésére kényszerűé. A magasabb miveltséggel megismerkedett és megismerkednie kellett a legyőzött népnek, de ezért nemzetiségét, szokását kellett áldozatul hoznia. Hogy mily hathatós és kényszer eszközökkel éltek a rómaiak a meghóditott népek beolvasztásában, elképzelhetjük, midőn rövid 20 év elég volt arra, hogy Pannoniának lakói közt a latin nyelv és irás elterjedjen és meghonosodjék.** A szellemi fensőség győzedelmeskedett a nyers erőn. Belátta mindenki, még a meghóditott tartományokban is, hogy a cultura szorosan egybeforrott a római uralommal. E kivül csak barbarság volt. Azért egy provinciabeli sem kivánta, hogy hazája elszakittassék a római birodalomtól, azért évszázadokon keresztül ép ugy engedelmeskedtek a császárok parancsainak a Dunánál vagy a Nílusnál, mint a Tiberisnél. Ritkán volt a belbéke fönntartására egy—két légiónál (4—5000 ember) többre szükség. És mégis e hatalmas birodalom összeomlott daczára szilárd alapjainak. A hosszú küzdelmek, válságos körülmények tették edzetté a római népet, a megpróbáltatás nehéz óráiban sem esett kétségbe, fenkölt szelleme akkor tündökölt legfényesebben, midőn vészföllegek tornyosultak minden oldalról. A vadság öléből kibontakozva a szellemi kiképzés oly magas fokára emelkedett, hogy a későbbi korban annak gyümölcsével táplálkozhatott, melynek magvát e korszakban vetette el. Romlása csirája kielégíthetetlen hódítás vágyában rejlett. Azon eljárás, hogy a legyőzött népet földbirtoka egy részétől megfoszsza, nemcsak az * Sext. Aur 1. Vict- Epit. 95. •* V. ö. Samuca quad nő sírkövét. Évi jel. IV- évf. fóliratt. VI 45 1.