Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880

LIPP Vilmos: Adalékok a római szobrászat emlékeihez Vasmegyében

ból veszik kezökbe és a tagok névsorán kivül mást is keresnek benne, csak kellemes szolgálatot teszek, lia egyik másik aesthetikai nézet felül tájékozást vagy gondolkozásra való anyagot nyújtok nekik. * x * Kégen elismert tétel az, hogy gyakorlott szem, gyakorlott nézés nélkül nemcsak plastikai művész nem képzelhető, hanem még a plastikai szépség felismerhetése sem. Ha magyarán akarunk szólani, be kell vallanunk, hogy ezen gyakorlott szem Közép- és Éjszak Európában a ritkaságok közé tartozik, mert hiányzik az alkalom, mely szükséges arra, hogy azt kiképezhessük. Modern öltözékünkön, a befűzött derékokon, a divatszüite majd harang-, majd zsákszerű női öltönyökön, a majd cső, majd trombita alakú férfinadrágokon szépséget tanulmányozni nein lehet. A nagyon sok gypszfigura s nagyon kevés jó márványkép, mely látásul kínálkozik, szintén nem alkalmas arra, hogy a szépség érzete bennünk gyökeret verjen, mert épen a gypszöntvények holtságát, hidegségét átviszszük a plastikai müvekre is, és épen ezáltal az érdek is, melyet kelthetnének, érzékenyen eltompul. A ki szemét, nézését kiképezni akarja, annak egy valódi szép plastikai műnél sokszor és sokáig kell időznie ; ha egyelőre csak azt látja is csupán, hogy hát biz ez „mind szép," hanem igazi csodálatot nem is érez. sem pedig ki nem találja, hogy voltaképen mi van rajta bámulni való ; — ez őt ne zavarja, hanem összpontosítsa tekintetét a műre, ne nézzen se jobbra, se balra, és lassankint észre fogja venni, hogy a holt márvány vonásai megelevenűlnek, hogy a vonalok többé nem merevek, hanem egymásba átfolynak, hogy ezen alakban mintegy az élet lüktetése kezd nyilvánulni. Ekkor boritja gondolatfölleg a homlokot, a szem lát, a száj lélekzik, megmozdulnak a tagok; csakis ezen pillanatban fog aztán a néző plastikailag látni. De hányan vannak, kik ezen fáradságot nem röstellik, s ismét hányan vannak, kik épen azért, mert két szemök van, feljogosítva érezik magokat a plastika művészetről vagy annak müveiről merész Ítéletet mondani ? Es hány ferde, félszeg fölfogás uralkodik ezen hívatlan műkritikusoknál arról, mit közönségesen görög meztele nsé g-