Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880

VAJDA Berta: A vasmegyei régiségtár kézimunkái

— 54 — Az egyptomi és assyr művészetet a görög és római követte. A középkorban a mór volt felszinen ; e nép mohamedán lévén, melynek a korán tiltja : az emberi alakok kőből való kifaragását, ezek tehát az arabesk diszitést vitték a művészet magas fokára, s mi nekik köszönhetjük ama merészhajlású szép arabeskeket himzett mintáinkon, melyeket minden utánuk következő nemzet felkarolt ujonan megalapított művészetében. A népvándorlás forradalmában felszinre került nemzetek, az előbb letűntek, vagy kebelükbe olvasztottak művészetére üték saját Ízlésük bélyegét, mi megteremté a nemzetit. Grörög, római, s mór befolyás után állt elő az olasz, mint etruszk, góth s. a. t. után a germánművészet. Os időkben szines volt a himzés. fehér csak a fehérnemük előállításával jött létre, melyet a középkor még nem ismert. A fehérhimzés a renaissancekorban gyökerezik ; különöser az olaszoknál divatozott a máig is velenczeinek nevezett áttört hímzés, a szövet kimetélése, szálak kihúzása, mely munka a csipkekészités eszméjének bölcsője volt. A himzés az építészeti díszlet két főfokát utánozza t. i. a szobrászatot és festészetet. A domború fehérhimzés, mi a francziák tulajdonának mondható, a plastikát utánozza a szines himzés a festészetet. E téren megleljük Asszyria és Egyptom csoda-állatait, a görög és római classicus alakokat, a mór arabeskek dús változatait, az olasz áttört csipkeszerüségét, egész a mai magaslatig, mit a tizenhetedik században ért el, a francziák utólérhetlen izlésü guirlándjaiban. Minden nemzet felölelte azt, mi ízlésének leginkább megfelelt, s ebből alkotta a nemzetit, az eredetit, melyről ráismerünk. Az oly széles körben köztünk elterjedt keresztöltésü himzés a németek tulajdona, bőven felüdítve avval ma az ó germán művészetet, mi antique ugyan, de nem classicus. A keresztöltésü himzés a mozaiknak felel meg, s bár mindenütt elterjedt, kiválóan német Ízlésnek mondható. Ha tekintjük a góth betűket, s a máig is használatban lévő német írást, felötlő abban aszögleteshez hajló izlés.