Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1880

KELETI Vincze: Róma őskora és a történelmi kritika

— 34 — mányozva, mint Härtung könyve megjelenése óta. Ama j fönnebb említett tényező Euhemerismusnak nevezhető. Jóllehet a rómaiak Polybios tanúsága szerint sokkal ^ hosszabb ideig tartották meg az istenek iránti jámbor tisztelet érzetét, mégis ugylátszik sokféle vallásos hitük és gyakorlatuk idővel elenyészett. Azon készségük, melylyel uj istenséget bevittek, bizonyára nem volt nagyobb, mint az, melylyel saját isteneiket elfeledték. Ebből következőleg a rómaiak azon nemzedéke, mely először foglalkozott a régiségtannal, Fabius, Livius és Oat.o generotiója, igen könnyen ol;y szempontból nézhette a nemzeti isteneket, mint Euhemeros

5 egyátalában az isteneket. Az ő „szent irása" ( /Jva^a^' ), melyben kifejti, hogy az istenek csakis hires emberek voltak, kiket haláluk után háladatosságból istenek gyanánt imádtak, latinra fordíttatott Ennius által, (Cic. De nat. deor. I. 42, 119) kiről tudjuk, hogy nagy befolyással volt a római őstörténet későbbi alakulására. Midőn Cicero azt mondja, hogy Ennius nem csak fordította, hanem követte is Euhemerost, avval csak azt akarja mondani, hogy ugyanazon módszert használta a római mythologiában, mint Euh. a görögben. Valószínű, hogy Fabius és a többiek is ezen befolyás alatt állottak. De, akár Euhemeros befolyása alatt állottak ezen régi x történetírók, akár a római szellem magától is ezen irányba jött, ann>i bizonyos, hogy a mythologia euhemeristikus magyarázata keresztül húzódik az egész római irodalmon. Meglepő példát találunk erre nézve Vergiliusnál, Aen. VII. 177. hol a költő leírja Latinuspalotáját, bemutatja annak csarnokát, hol a király ősei állanak, kiknek sorában oly nevek is fordulnak elő, melyek a görög Zeus vagy Kro nosnak felelnek meg. Quin etiam veterum efíigia ex ordine avorum Antiqua e cedro, Italusque paterque Latinus Vitisator, curvam servans sub imagine falcem Saturnusque senex, Janique bifrontis imago, Vestibulo adstabant; aliique ab origine reges Martia qui ob pátriáin pugnando vulnera passi. 5 Euhemeros, N. Sándor kortársa, valami regényfélét irt, melyben állítólagos utazását Indiába irja el Ez alkalommal eljutott volua valaini Panchaea szigethez, hol egy pompás templom előtt egy csoport feliratot talált (innen ^ könyvének cziine: ( ^Iepá A'&'Ypcccpi) ), melyek mind Görögország isteneiről szóltak, de őket nem isteneknek, hanem haláluk után istenitett dicső férfiaknak mondták. Innen az Euhemerismus tana.