Rezsőfy György szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1879

LIPP Vilmos: A Borghesi Viador

Pergamosban is felütötte sátorát, hol a gazdagságtól köz­mondásossá vált Attalus király, valamint utódai is. kik fényűzés műveltség és műszeretetben egymással vetélked­tek. egyúttal uralmukat Kis Ázsia legnagyobb részére is kiterjesztették, ;i képzőművészetek lelkes, kitartó és bőkezű pártolói voltak. Ephesus is, hol a világhírű Diana temploma állott, ezen korszakban és még később is a képzőművészet fő­helyeid tűnik fe), mint a három Agasias nevű művész is bizonyít, kik valószínűleg egy művészcsalád gyermekei voltak. Egyike közölök, Dositheus fia, azon gyönyörű szo­bornak mestere, mely a „Borghesi Viador" elnevezés alatta mint már mondók, a Louvreban őriztetik és a mely­nek kedvéért, mi ezen. talán kelleténél is hosszabb mű'ör­ténelmi bevezetést irtuk. „A Borghesi Viador. 1' mint a szobor támaszán lévő felirat bizonyítja, az ephesusi Agasias műve. Találtatott e remekmű egyszázaddal előbb, mint, a „Belvederei Apolló" a régi Antium, ma Porto d Anzo romjai között V. Pál (megh. 1G21) uralkodása alatt és később a borghesi gyűj­teményiével egyetemben a Louvre muzeumában helyez­tetett el. Az első kérdés, mely itt önkénytelenül is támad, az : hogyan került ezen körülbelül, a Krisztus előtti század elején készült remekmű Itáliába, különösen Antiumba? Egyszerűen rablás utján. A hódító romai fővezérek már a köztársaság utolsó idejében ezernyi ezer szobor­műtől fosztották meg a leigázott Göröghont, hogy.Azokkal CT O CT ' Ö./ részint a világ középpontját, Romát ékesítsék, hol, mint egy későbbi iró mondja, annyi lett a szobor, mint az ember ; részint, hogy azokkal saját palotáikat, nyaralóikat díszítsék, hogy joggal vagy jogtalanul műértőknek, művé­szetkedvelöknek látszassanak. Az eiső császárok e műrab­lást ugyanazon mérvben folytatták. A művészetnek leg­gazdagabb lelhelvei, Tibur, Tusculum. az albaiú hegyek lejtői, Antium. egész Róma környéke, mutatják : hogy az imperátorok ideiglenes lakhelyei ép ugv tömve voltak műkincsekkel, mint Róma maga. A juliai nemzetségből származott császárok, Tiberius. Caligula. Claudius, de legkivált Nero, bármily jogos eli­télés alá esnek is tetteik, a műszeretetben és művészet­pártolásban mégis kitűntek. Persze a maguk módja szerint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom