Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878

HÁZY Alajos: A pálosrend jenő-tüskevári zárdájának története

7 Kinizsy Pál által Essegváry Györgynek adományozott birtok beve­zetésén mint meghívott szomszéd jelen volt. *) Az itteni zárdában élt szerzetesek habár magányba vonulva, de a vallásos szemlélődéssel kiható életet párosítottak, mert nem­csak Kis-Jenőben, hol sz Miklós tiszteletére é; tilt plébánia-templo­muk volt, 2,) hanem Tornán is lelkipásztorkodtak, amint ezt Torna fiókközség történelmében bevitatjuk. A Pálos rend történelmére vonatkozó egyik munkában olvas­suk, hogy zalamegyei Jenőben is lett volna zárdájuk, melyet György rendfőnök 1453-ban bevégzett. 3) Ezen építkezést Rupp a kis-jenői plébániatemplom építésére vitatja és pedig Benger Chrono­talis czimti kézirata nyomán. 4) Én ezt részben elfogadom ; de tudva azt, hogy Zala vármegyében nincs Jenő nevő helység, hol a pálosoknak zárdájuk lett volna, az eddig elősorolt adatokból pedig annyit tudunk, hogy Kis-Jenőben a pálosok lelkészkedtek; ezeknek számára építtetett tehát a rendfőnök ott helyben lakot, nehogy a jó fél óra távolságra fekvő zárdából kényszerüljenek kijárni és ez később hibából Zalamegyében létező Jenőnek Íratott, holott Vesz­prémmegye szélén fekszik. Az eddig vázolt történelmi adatokból látjuk, hogy a pálosok itt lelkipásztori hivatalt viseltek. Ez hatalmas czálolat azok ellen, kik a régi szerzeteseket tétlen életről vádolják. Facta loquuntur, tények hirdetik, hogy a lelki szemlélődést a kiha'ó élet tevékeny­ségével egyesitették, a népet vallásosságra oktatták, erkölcsös élet­ben nevelték, szelídít ették, igy nemzetünk művelődését előmoz­dították. Midőn őseink hazánk minden részeiben zárdákat emeltek, azokat különféle szerzetesekkel benépesítették, ezzel a haza és nem­zet jólétének előmozdítására czéloztak és áldoztak. Hova lett volna a magyar nemzet, ha azt a szerzetesek önfeláldozó tevékenysége a keresztény hitre nem téríti, abban meg nem tartja? — A szerze­tesek szoktatták a népet földművelésre, mert többnyire vadonokba telepíttetve, önfentartásuk végett is kényszerültek a földet haszno­sítani, jobbágyaikkal együtt dolgozva, azokat példájokkal is munkára szoktatták; szőlőmüvelésre, gyümölcstermelésre oktatták, a mocsáros, egészségtelen helyek lecsapolását eszközölve, a léget tisztították, az erdőket irtogatván, a kártékony vadakat kiszorították. Mennyi gonddal és költséggel próbálgatja a mostani kor például a hal­tenyésztést virágzásra emelni? És a régi szerzeteseknél ez megvolt; ritka kolostor nélkülözte a halastavat, mert a szigorú szabályu szerzetesek többnyire bojtos eledellel éltek. Itt helyben a zárda tőszomszédságában volt a pálosoknak halastava, mely a szerzet eltöröltetése után kiszáradt, most nyoma nines. )) Tornán nemes Karacson család irományai 2) Rupp, idézett hely. 3) Compendiuni Históriáé S. R, Ordinis S. Pauli primi Eremitae, pag 214. 4) Rupp, idézett hely.

Next

/
Oldalképek
Tartalom