Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878

KÖBERL János: Felsőszopori Szily János, Szombathely első püspöke, 1777-1799

62 megye rendei 1793. évi jim. 3-án Szombathelyre közgyűlésre jöttek össze, melyen Szily erélyes buzdítása folytán egy uj bölcsészeti intézet felállítását elhatározták. Ezen alkalommal Reuter Marian , sz. gotthárdi és sz. kereszti apát Szily unszoló befolyására kiadott alapító levélben kötelezé magát és utódait, hogy négy lyceumi tanár ellátására évenként két ezer ezüst forintot fog fizetni, azon jogfeutartással. miszerint az intézetbe tanárokat ó jelelhessen ki. A felsőbb ergedély megnyerése kieszközlésére Szily indítványára Nagy József szombathelyi kanonok és Skerlecz Józsefből álló küldöttség választatott, mely ő felségénél, az udvari kanczelláriánál, a nádorispánnál s a királyi helytartó tanácsnál oly sikerrel járt miszerint a kir. lyeeumban 1793. évi november hó folytán a tanítás megkezdhetett.

1) A lángbuzgalmii főpásztor ennyi kiváló érdemeit és hazafias áldozatkészségét tekintetbe véve, II. Ferencz császár őt 1792. évi jul. 14-én. német császárrá történt koronáztatása alkalmával valósagos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A székesegyház építésének befejezése után a nyugdíjas papok számára házat, nemes tanuló ifjak részére tápintézetet és jogakadémiát is szándékozott felállítani, de ebben 1799. évi jan. 2-án hat napi betegség után közbejött halála megakadályozta.

2) A közjó előmozdításán s bivei szellemi és anyagi bo'dogitásán lelkesen fáradozott főpásztor, mint a dicső nap pályáját végezve, lenyugodott ugyan, de emléke halhatatlan, neve pedig a szombathelyi egyházmegye történelme diszlapján fog ragyogni. 1) Tud Gyűjt. 1819, XII. 13. 1. A szombathelyi püspök inegye papságának névtára 1871. 7. 1.