Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878

KÖBERL János: Felsőszopori Szily János, Szombathely első püspöke, 1777-1799

60 lom, a tudomány és a magyar nyelv felvirágoztatásában szerzett jeles érdemei. Lássuk végre még rövideu kürvonalozva Szilynek a szombathelyi egyházmegye megalakulásában és annak rendezése- s szervezésében kifejtett áldásos tevékenységét. Mihe'yt püspöki székét elfoglalta, „Instructio Ven. Cieri Sab 1777" czim alatt kiadta azon fnpásztori levelét, melyben a lelkészi teendők minden ágát oly kimerítően tárgyalja, hogy azt ma is minden pap haszonnal o'vashatja. A nemzetek apostola mondása sz rint mindenben példája, akarván lenni a híveknek majd minden jelesebb isteni tiszteleten és körmeneten je'en volt, s azokat vagy ünnepélyesen vezette, vagy csak egyszerűen megje'envén, a közbuzgóságot nevelte. Egyházi'ag kétszer meglátogatta megyéjének minden plébániáját és a tapasztalt szükséghez képest az uj megye területén eddig létezett. 9 esperesi kerületet 14-re emelte, 8 uj plébániát

1) 18 önálló helyi káplánságot s több segédle'készséget állított fel; a káptalant, mely a püspökség alapításával székeskápta'anná lett, két uj taggal szaporította,

2) mi különösen Szombathely városára már csak annyiból is üdvhatásu vala. mert ezen intézkedés által annak jövedelemforrása gyarapodván, ép oly arányban a közszükség is fogyatkozást szenvedett. 1) A pü«pökség alapításakor csak 149 plébánia volt. V. ö. Szegedy Pál Szily exequiain mondott .A jó pásztor" czimü halotti beszéd 15. 1. 2) A szombathelyi egyházmegye alakulásakor a káptalan csak négy tagból állott. Mária Terézia í777. évi november 7-én két uj Kanonoki stallumot alapított, javadalmazásul egyelőre mindegyiknek az üresedésben lévő beneficiumok jövedelmeiből ezer-ezer forintot jelölvén ki, mig 17/9. évi decz. 31-ről kelt kegyes leiratával a székeskáptalant e czélra a pápoczi pn-jelség javadalmai egyrészével megadományozta. Ennek örök emlékeül Szily a Káptalan beleegyezésével elrendelte, hogy az alapitó királynő lelki nyugalmáért minden hó első napján a székesegyházban egy szent mise énekeltessék (Szegedy Pál i. h. 6. 1.) A gelsei Csap Margit, a Nádasdv nemzetségből származott Chanumi László leánya, Magyar Pál özvegye által 1363-ban szent Ágoston-rendü remeték számára alapított, b. sz. Máriáról cziinzett pápoczi p rji.»lség a mohácsi vész alkalmával elpusztulván, később többszörönkint a sárvári plébániával együtt adományoztatott, mig végre 1667-ben avval végleg egyesittetett, mint ezt a sírvári plébánia legrégibb (1646—1696) anyakönyvének 22. lapján található feljegyzésekből kitetszik. Megyénk történelmére, nem tartom érdeknélküli munkának, ezen feljegyzést, mely a sárvari plébánosok névsorát tartalmazza, itt közölni. Ezen korszakban többnyire a sárvári p'ébánosok lévén pápoczi perjelek is, érintett jegyzék ezek névsorának kiegészítésére is szolgáltat adatokat; mert Rupp Jakab „Magyarország Helyrajzi Töiténete" czimü munkájának I. ljöt. 579. 1. a pápoczi priorok névsorát nemfsak hiányosan, de hibá-an is közli. A felirat — idegen kézzel irva — igr.y hangzik: Thomas Kondoray hanc seriem scripsit suis mannibus Anno 16 84. Következik a plébánosok névsora ekképen: Primus Parochus hujns loci fut Vörös parvo tempore et mortuus hic. (Erre vonatkozólag ugyanezen anyakönyv 5. lapján olvisható : Antea — t. i. 1646 előtt - Parochus fűit brevi tempori Georgius Vörös primus introductus post Luteros cum Prioratu, Transylvanus. Mortuus Anno 1640. Ripp J. i. h ezt U'y kö/.li: „1641 Nyéki Vörös Mátyás előbb pápoczi prépost.") 2-dus Varró et ille non diu et mortuus hic. 3tnn Vitnedy fere quittuor Annos. Isti cum Prioratu íuere Parochi hujus loci. 4-tus Losy per dues Annos sine Prioritu. (Erre vonat-