Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878
LIPP Vilmos: A vasmegyei régiségtár köréből
29 tornyán mint egyleti tagtársunk juttatta régiségtárunk birtokába. Az ö közlése után mondhatjuk, hogy az ottani szőllöhegyben a munkások már néhány év előtt földforgatás alkalmával néhány nagy. fekete és a külszínen fényes fazekakra, urnákra bukkantak és kincstalálhatás reményében azonnal darabokra zúzták Azonban a vált arany és ezüst helyett a esonttörmelékkel vegyes hamu között csak néhány bronz'árgy és három különös cserépedény volt, Ezen rajok nézve egészen érdektelen dolgokat a ferenczrendiieknek, kik ott a plébániahivatalt is kezelik, adták át és azok könyvtárában is őriztettek a mult év végéig. Az egész leletet a korábbi barbár, mondjuk a történelemelőtti korba lehet helyezni. Annyiban igazunk lesz ezen állításunkkal, mert azon nép történelméről, mely Tolnamegyében ezen szereket készítette és használta, hogy keltek, germánok vagy szlávok voltak-e, mi volt a neve, micsoda szerepet játszott lakhelyén, földmivelő, harezos, baromtenyésztő volt-e. vagy egyszerre mindhárom, egyáltalán semmit sem tudunk ; de még arról sem, hová lett utóbb, elenyészett-e véglegesen vagy beleolvadt-e más nagyobb nemzetbe. S ha csak egy kés bbi lelet vagy felfödözés véletlenül világot nem hoz ezen áthatlan homályba akkor ezen népet nem történelemelőttinek, hanem helyesebben törtéuelemkivülinek kellene mondanunk. Hogy azonban tényleg existált, azt az előttünk fekvő emlékek kézzelfoghatóig tanúsítják. Összefüggését a többi itt lakott barbár népekkel, csak az emlékek összehasonlítása és egybevetése folytán lehet némileg constatálni. Különben még ez sem vezet mindig biztos, minden kételyt kizáró, kifogástalan uton. Mert vagy azt kell feltennünk, hogy e népek mindegyike a bronzöntés és kovácsoláshoz kisebb nagyobb mértékben értett, és akkor igen közelfekvő azon feltevés, hogy az alakokat egyik a másiktól eltanulta, ebből pedig a népek rokonságára nézve biztos következtetés nem vonható, mert még sokkal később, a biztos történelmi korban is, pl. Germániában a. legheterogenebb népelemek laktak egymás mellett vagy egymással vegyest ; — vagy azt kell feltennünk. hogy ezen népek közül csak egyik-másik foglalkozott tüzetesebben ezen bronzeszközök készítésével ós akkor az egymáshoz hasonló alakok cserekereskedés által jutottak a többi népek birtokába és ennélfogva ebi tői a népek esrymásközt létező nemzetiségi kapocsra határozottan következtetni épen nem lehet. Mindazonáltal, miir az skori régészetnek erősebb támpontjai nem lesznek, az összehasonlító módszert félretennie nem szabad. A sok tapasztalat előbb-utóbb mégis oly eredményt fog létesíteni, melyet a tudomány ha nem is nyűg — de legalább tiszta kiindulási ponttul fog elfogadhatni. S ezen fontos czél előmozdítására az anyagot gyűjteni és némikép előkészíteni, már magában véve. még ha eltekintünk az ezen tárgyakkal mintegy vele járó érdekességet, nem háladatlan munka. Hogy a simontornyai tárgyak készítői barbárok voltak, vagyis hogy az a hajdan két czivilizált nemzetéhez, a göröghöz vagy
