Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878

HÁZY Alajos: A pálosrend jenő-tüskevári zárdájának története

2 év körül épült székház alapitói a Tornay nemes urak v alának, kik eredetileg a boldogságos szűz Máris, a székház helyreállítása és nagyobbitása után szent Mária Magdolna v é dn ö k sé g e a lá he 1 y ez t é k a z t."

1) — Pauer János pedig e zárda eredetéről irja: „Miklóspüspök a remete sz. Pál szerzetesek számára jenői később tüskevári kolostort 1 31 1-benalapitott a." Ismét „Mik 1 ó s g y ori püspök Mária Magdolna tiszteletére Jenőn, máskép Tormován ezen rendnek már 1311-ben kolostort alapitot t."

2) E szerint ezen zárdának alapitója Il-ik Miklós győri püspök vala. Véleményem szerint e két állítás annyiban összeegyesztethető, hogy az első kisebbszerü zárdát a tornai nemes urak alapíthatták ; de utóbb Il-ik Miklós győri püspök mint jenői földesúr és megyei főpásztor a zárdát nagyobbittatta, melléje templomot építtetett, a szerzeteseket javadalmakkal ellátta ; a beltelek bővítésére pedig, miként alább látni fogjuk, Magister Chák, tornai birtokos, a klastrom körül egy darab földet és rétet adott. így a hívek főpásztonikkal (gyrsülve, mintegy közerővel létesítették a zárdát, s talán sm'rt építették Jenő és Torna községek határjai szélére; ezért neveztethetett jenői, tormovai, tornainak, csak a XVII-ik század közepéről tüskevárinak, mikor a hajdani Nagy-Jenő helyett telepitett Tüskevár lakói az elhagyott kolostor bástyái közt menhelyet keresendők, annak szomszédságába épültek. A helyiség, hol a zárda és templom épült, ingoványos berek volt, szomszédságában rétség, halastó terült. A szerzetesek 1321-ben szállották meg az uj zárdát, mit kétségtelenné tesz Il-ik Miklós püspök adományozásáról irt jegyzet, mely szerint „1321-ben Miklós győri püspök a SzentKeresztről (P i 1 i s) j ö v ő r e m e t e tá r s a k n a k, kik ide, S z t.-M agdolna egyházához települni akartak, lelki üdveért szőll-ő't, malmot, szántóföldeket, legelőt, marhákat, j u Ii o k a t a d o m á n y oz o tt."

3) Ebből kiderül az is, hogy a jenői zárdát megszálló szerzetesek Pilis-Szent-Keresztről, mint akkor a pálosok anyahelvéről jöttek. XXÍl-ik János pápa engedélyével a jenői plébánia és templom az itteni kolostor tulajdon javadalmává lőn.

4) Ismerve a pálosrendnek eredeti szidom szabályait, melyek szerint e szerzet tagjai a világtól elvonulva éltek, és tudva azt is, hogy V-ik Márton pápa csak 1417-ben engedte meg nekik, hogy templomaikban a hívekhez nyilvános szent beszédeket mondhassanak, a világiak gyónását hihallgathassák :

5) miudezek daczára midőn 1) Magyarország helyrajzi történelme I köt. 293. lap 2) Egyházi rend érdeme. 18 t. és 188 lap. 3) Fragment. Panis Corvi. pag. 190. 4) Kupp idézett helyen 5) Fragment. Panis. pag. 190.