Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878

HÁZY Alajos: A pálosrend jenő-tüskevári zárdájának története

19 1768 70-ig Kecskeméthy József, perjel. 17(39-ben A s z a 1 a y Tádé, Német E 1 e k, V u j a r i Viucze, Gaal Lajos. 1770 71-ig K u z 1 i c s M i h á I y, perjel, innen SátorAlja-Ujhelyen lett perjel. Gyurkovies Sándor, L e t ovics István, Marton fay Mihály, Tóth Sándor. 1772-ben Kiss Boldizsár perjel , S z ő 1 1 ó s y Gáspár, (Jsányi Eusták. 1773-ban J e n e y Márton perjel, Horvát Antal, Csobrántzy László, Puhóczy György, R év é s z L a j o s. 1774-ben D amián Fülöp perjel, R a f f av i c s László, előbb 1752— 55-ig Elefánton perjel, Simon Máté, kir. 1 az „Uj Magyar Sión" folyóirat hibásan irja, hogy 1774-ben lelkész volt, mert csak a zárdatemplom hitszónoka vala, minthogy azon évben Német Mihály világi pap volt a plébános. A Sión szerint született 1743-ban, sz rzetesi fogadalmat tett 17()3-ban Mint hitszónok Tüskevárott, Székes-Fehérvárott működött, ulóbb a pécsi zárdában hittanár volt. A szerzet eltöröltetése után pécsmegyei pap lett s Kárászon mint az Isten házának ékesitője és íáradhatlan lelkipásztor élt. Számos munkát irt s közrebocsátott. Elöregedvén, Pécsett könyvtárnok lett, ekkor a betegek látogatója, vigasztalója, a szegények segítője vala. Szent István királynak buzgó tisztelője levén, annak ünnepén rendkívüli alamizsnát osztogatott. Talán azért nyerte meg Istentől a kegyelmet,. hogy 1818-ban sz. István ünnepén költözhetett át más világra, 75 éves korában. Örököseivé a szegényeket tette. Irodalmi tekintetben nagy érdemei vannak. 1775-ben K u z I i c s Mihály ismét perjel, C s e r e y A ni b r u s . később 1781-ben Győrött igazgató volt. Szín h a Demeter, Antal Mátyás, Révész Lajos. 177t» - 77-ben Jene y M ártón ismét perjel, C z i m e g Márk, H e s e n y á k B e n c z e , Kóc z ián Kázmér. 1777-ben Kecskeméthy József ismét perjel, Molnár Márton, Pribék S z a n i s z 1 ó. 1779—80-ig CzimegMárk perjel, Piros György, P u h ó c z y György, Kovách István. 1780-ban Zsoldos L á s z 1 ó , N a j m a j e r F e r e n c z. 1781-ben Benkovics Imre, Tome sányi Gábor. 1782—83-ban Német Elek perjel. 1784-ben Kiss Boldizsár utolsó perjel, S t a ssics Elek. Figyelmeztetésül megjegyzem, hogy a mely években csak egy szerzetes neve olvasható, az nem annyit jelent, mintha egyedül lett volna e zárdábann, hanem az előbbi években iderendeltettek vagy állandón itt laktak, vagy más uj egyénnek neve nincs bejegyezve. 5*