Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878

HÁZY Alajos: A pálosrend jenő-tüskevári zárdájának története

15 És minő változás ! A török uralom előtt erdőkörnyezte magányban hagyták el a zárdát: most egy uj község tőszomszédságában találták azt, melynek lakói őrök gyanánt vigyáztak, s falai közt biztonságot kerestek. A jó szerzetesek ezért viszonos hálául a népnek lelki gondviselését fogadták el, a vallás kegyeit árasztották rájok, s velők lelki szövetséget kötve, mint jó szomszédokat magokhoz fűzték. Ugyanis a visszatért szerzetesek a hajdani jenői plébániára XXII. János pápától nyert jognál fogva az elpusztult Nagy-Jenő határára telepitett Tüskevár községbeli hivek lelki gondozására vállalkoztak és a 200 év óta megszakadt jogfonalakat felvevén. a lelkipásztorkodást folytatiák. Templomukat Megújították, feldíszítették, nem ugyan az eredeti góth stylben, hanem azon időben divott barock modorban és a hivő népnek megnyitották. — A megújított templomban három oltár állott. A főoltárkép nem az evángeliumi bűnbánó Magdolnát, hanem a pazzi szent Magdolnát ábrázolta, amint neki elragadtatásában Kiisztus Urunk megjelenik. A mellékoltárok egyikén a kereszten függő Üdvözítőnek, másikon a fájdalmas Boldogasszonynak képei valának. A szónokszék a tenger hullámain lebegő hajót kivetett hálóval, nekieresztett vitorlával fából remekül kifaragva és gazdagon aranyozva tüntette fel. A templom nyugoti homlokzatán bádoggal födött ikertornyok nyulottak fel, köztök Remete szent Pálnak kőből faragott kőszobra állott. A szentély alatti kripta temetkezési helyül szolgált.') A zárdát hasznavehetlen romokban találták, helyette a templom déli részéhez egész ujat építettek, melynek falai közt a régi felhasznált kövek láthatók. Az uj kolostor 1753-ban készülhetett el teljesen, mit a tetőzet egyik gerendájára vésett évszám látszik bizonyítani. — A zárda 24 szobahelyiségre volt beosztva, ezek közt az ebédlői nagy terem magassága és nagyszerű terjedelménél fogva bármely kisebb templommal vetélkedik. Tölgyfából faragott bútorainak domborművein a szerzetesek remekeltek. — Az emeletre vezető lépcsőháznak boltozatára festett freskók máig láthatók. Az első kép remete sz. Pált pálmalevelekből font mezben, két oroszlán által vont kocsiban ábrázolja. A második kép egy körülrácsozott oszloptetőn ülő s az eget távcsővön vizsgáló két férfi alakot tüntet fel e köriratttal „T o t a p u 1 c h r a e s." ,,E t m a c u 1 a non est. in te.- A harmadik kép zárt ajtajú díszkertet s benne lepecsételt kutat ábrázol e felirattal: „Hort us conclusus", „Kons sign a tus." Mind a két kép a pálos rendnek szűz Mária szeplőtelen fogantatására vonatkozó hitét bizonyítja. A nogynlik kép Illés prófétának tüzes szekéren történt elragadtatását ecseteli, amint köpenyét az alatta esdve könyörgő Elizeusnak lebo••sátja. A kocsit két ló a tűzláng közt ragadtatva látszik vinni, a felhőn lebegő angyal gyeplüszárnál fogva könnyen kormányozza a lovakat. 1) Szemtauuk elbeszélése utau.