Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1878
HÁZY Alajos: A pálosrend jenő-tüskevári zárdájának története
10 miatt az elhagyott klastromban menhelyeket építeni azon kötelezettséggel, hogy a szerzet somlyói szőlőjét művelje k." *) Azonban e történelmi állításra a helyi viszonyok ismerete más fényt derít. Ugyanis Nagy-Jenő lakói a vidéken portyázó törökök zaklatása és pusztítása közt véginségre jutván, megfogyatkoztak, minek következtében Széchenyi György győri püspök mint földesúr Nagy-Jenő határára 1568-ik évi február 28-án Sümeg várában kelt levelében uj községet telepilett és a telepítő levélben az uj községet Tüskevárnak nevezi. 2) Az uj lakosok pedig nem a hajdani Nag y-J enő házhelyeire telepedtek és épültek, hanem a pálosoknak erdő födte ós berekben levő zárdája mellé húzódtak, hogy annak kőkerítése és egyébb romjai közt vész idején menhelyök legyen. így Tüskevár község alapítási éve Rupp idézetével megegyezvén, a történelmi állítás más világításban tűnik fel. Ez idő óta a kolostornak eredeti nagy-jenői neve lassanként elenyészett, s az uj község nevéről tüskevárinak neveztetett. Ami pedig a szerzet somlyói szőlője miiveltetését illeti, a felebb idézett okmány szerint a pálosoknak Somlyón levő 40 kapás szőlőjét Kovács Vincze foglalván el, azt maradékai 1640-ik évig bírták, mikor II. Draskovics György püspök abból kivettette. 3) Ezutáni időről a hagyomány azt mondja, hogy azon szőlőt a győri püspökök kis-jenői praediális nemeseiknek ideiglenes használatra engedték azon kötelezettséggel, hogy a győri székesegyháznak bizonyos mennyiségi! gyertyát vegyenek. 4) Tüskevár község iratai közt egy betű nyoma sincs annak, amit Rupp állit, de hagyomány utján sem tudnak felőle; ellenben a kis-jenőiek őseik elbeszélése után emlegetik a szőlő használatát mindaddig, míg a pálosok a mult század elején ismét visszajöttek. E pusztulási korszakból egyéb adataink nem levén, kutassuk fel tehát és derítsük ki a zárda és templom eredeti állapotát, hogy ezen egyháztörténelmi régiségnek emléke fenmaradjon. Az elhagyott zárdát és templomot az idő emészt'» ereje 200 évig szabadon rombolhatta, e miatt különösen az ős zárdának nyomait ma csak költséges ásatás utján lehetne feltalálni, mert nem a mostaninak helyén, hanem a templom északi részén állott. Ezt kétségtelenné teszik a templom déli oldalán volt nagyszerű góth ablakok, melyek a mult században történt restauratio alkalmával elfalaztattak, és a dél felől épült uj zárda folyosójáról a templomba tekintés végetti törpe nyílásokká idomtalanittattak. Ily czélra az eredeti nagyszerű ablakok nem készíttettek, hanem 1) Hely rajz. I. köt. 294. lap. '/) Tüskevár iratai. 3) Nemes Kovács család irományai. 4) Kis-Jeaő történelme.
