Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1876

LIPP Vilmos: Fölirattanulmányok. VI. A felső-raksi sírkő

51 nevét nem lehet kibetűzni. Azonban fiának Jantumarnak nevéből következtethetjük, hogy hihetőleg szintén ilyen barbár hangzású volt, különben ezen nevekről mindjárt lesz alkalmunk tüzetesebben is szólani. Ugyanis egy másik Adnamatusleány sírkövét Sárpen­telén, Székesfejérmegyében is találtak és jelenleg Koch Károly kózbirtokos házában látható Yelenczén. Fölirata ez: 1) A VET A. ADNAMATl F. AN. LI. H. S. E. M. ULPIVS. CASSIVS MATRI T. M. P. (Itt nyugszik Aveta, Adnamatus leánya, meghalt 51 éves korában Marcus Ulpius Cassius anyjának e sírem­léket végrendeleti meghagyásból állította.) Hogy ezen a vidéken is laktak ara viskók azt az 1841­ben Alsó-Szent-Ivánban a Sárviz mellett talált sírkő bi­zonyítja, mely így hangzik: 2) BATO. TRANTONIS. F. ARAVISCVS. ANN. L. H. S. E. FIRMVS, H. S. F. M0G1TMARYS T. M. P. (Itt nyugszanak : Az aravisk Bato, Tranto fia, meg­halt 50 éves korában, és Firmus. Végrendeleti megha­gyásból ezen emléket Mogitmar állította.) Állapodjunk meg egy kissé e két föliratnál, melyek többféle nevezetes körülményre utalnak. Az elsőből ugyanis látszik, hogy az aravisk Aveta férje telivér római volt, mert fia az Ulpia nemzetség nevét viseli. Többször volt már alkalmunk megemlíteni, hogy a római polgárok a meghódított tartományok lakóival házasság utján elegyedtek össze, részint politikai, részint magán okokból. A rómaiak politikai eszélyessége ugyanis azt hozta 1) Katanchich; s raásut. 2) Archaeolog. Aualectea. Araeth. 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom