Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1876

CHERNEL Kálmán: Adalékok Hörmann Mihály kőszegi várnagy árulásához. Adalékok Kőszeg történetéhez

Gábor mozgalmáig Hörmannról kutforrásaink hallgatnak. Csak e fejedelem hadjáratában találkozunk ismét a balsorsot ért férfiú nevével; midőn Battyányi Ferencz Bethlennek hive 1620. november 17-én a császárt uralgó várost ostromzár alá vette. Ekkor ugyanis a vár zálogos úrnője Forgách Margit, özvegy Széchy Tamásné egyetértésével Hörmann várnagy a magyar hadak egyrészét éjjel titkon a vár kertjén át a várba beboesátotta, hogy ezek segélyével a várost az ostromló vezér hatalmába szolgáltathassa. Következő nap Battyány a várost hódolatra fölszólította, de miután ez kaput nyitni egyáltalán vonakodott, a várba bejutott csapatok kirohanást intéztek, s a városba ekkor betört hadinéppel az ellenálló polgárokból többeket megsebesíttettek, leöltek:; nemkülönben a legyőzött lakosok ellenszegülését megtorlandók, házaikat kifosztották. Azonkívül Battyányi 45 vagyonosb polgárt éretekezlet ürügye alatt németujvári várába meghiván, itt őket börtönbe záratta, s csak 1300 tallér váltságdíj lefizetése után bocsátá vissza családi tűzhelyeikhez, a várossal pedig hadainak élelmezésére 10,000 frt hadisarczot rendelt fizettetni. A villongások folyama alatt többször elhamvasztott, s gyakori hadisanyargatások nyomása által elcsüggedt város csak akkor menekült meg rövid időre a fölkelt hadinép zaklatásaitól, — midőn a dunántul működő császári sereg Colalto és Eszterházy Miklós vezénylete alatt 1621. év tavaszán Körmendet Bohonczot meghódítván, Kőszeg falaihoz közeledett. A tekintélyes haderő előnyomulásával Bethlen híveinek helyzete veszélyeztetve lévén, tanácsosabbnak találták a közelgő ellennel meg nem mérkőzni. Ennélfogva magukhoz vévén a védelmi eszközök és lőkészlet nagyobb részét, a várt és várost elhagyták. Hörmann azonban vagy nem tudott, vagy nem akart a gondjára bizott várból elvonulni — visszamaradt. Mi-