Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1875

BUBICS Ede: Néhány szó a római utakról

— 94 Megyénk mostani székvárosa, a hajdani Oolonia Claudia Sa varia, mily fénypontja lehetett az akkori Pannónia Superiornak, hitelesen tanusitja már azon körülmény is, hogy innét ötfelé ágaztak ki a romai utak. A romai uralom alatt Pannónia mindinkább népesedvén és miveltetvén, az egész birodalomban a legnevezetesebb tartományok egyike lett. Sok romai császárnak szülőföldje volt, s a legjobb, legügyesebb katonákat szolgáltatta. Ennyi előny után szükségessé vált a régi utakon kivül, uj rövidebb utakat az országon keresztül vinni, mi alkalmasint Galerius császár idejében történt, ki Pannónia felvirágzását nagyon elősegitette azon tette által is, hogy aEertő tavát lecsapoltatta s a sikságokon körülötte a rengeteg erdőket kivágatta, a talajt íöldmivelés alá vetette s ezen átidomitás emlékeül Pannónia alsó részét neje után Valériának nevezte*). Azon útvonal, mely Savariából Vindobonába vezetett része volt azon régi útnak, mely Aquileja városból észak felé a Dunához vezetett. — Hogy ezen ut a keleti tartományokkal is összefüggésben legyen, és igy Savaria mint egyik főpont, a dunamenti régi fővonallal is közlekedést nyerhessen, a sirmium-aquincumi útban levő Mursa (Eszék) várostól Savariáig uj utat készítettek. így ezen két fővonal által Savaria Aquileján át Romával, Mursán, Sirmiumon (Mitrovitz) át Byzantiummal a hatalmas birodalomnak két lüktető szivével folytonosan közlekedhetett. Legnagyobb forgalom ezen utóbbi uton Antoninus idejében volt, mit ö itineráriumában is bizonyít. Ezen értekezésnek nem lévén czélja a római úthálózatot részletenként s behatólag tárgyalni, rövid előadásban emiitjük a Savariából kisugárzó, ismertetést még nagyon is igénylő — utakat. *) „Aurelius Victor de Caesaribus" ezt mondja: „Agrum satis Reipublicae commodantem, caesis immanibus sylvis, atque emisso in Danubium lacu Peisone apud Pannonios fecit, cuius gratia Provinciám uxoris nomine Valeriam appellavit.'"