Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1875

LIPP Vilmos: A római agyagipar a vasm[egyei] régiségtárban

— 81 eredetisége épugy megvan az alább leírandó szegényes, törékeny agyagedényekben, mint a legdrágább ilyféle készítményekben, ha az ezeknél alkalmazott müdiszt és csinosságot latba nem vetjük ; azonkívül pedig a régészet körében nemcsak hogy minden látszólagos csekélység bir értékkel, hanem ez nagyon is gyakran valóságos hézagot pótol vagy kiegészítésül szolgál egy egész kép kikerekitésében. Vegyük legelőször is a csészéket (paterae, phialae) szemügyre. Gyűjteményünkben van összesen tizenkét darab, ezek közül a legeredetibb alakú mindenesetre a 20. ábrában bemutatott födeles csésze, fehéres agyagból. Egészen köridomu, szájátmérője 13 c., mélyedése 2 c., magassága a födő gombjától aljáig 10 c. Leihelye : Királyfalva Vasmegyében. A királyfalvi erdőben ugyanis sok kisebb nagyobb sírdomb létezik, melynek egyikét utcsinálás alkalmával szétbontván, benne hamvvedret és ebben csészéinket találták Constantius Chlorusféle bronzérmek kíséretében. E sírhalmok, mint egyáltalán a stayer határszélen lévők, igénytelen nézetünk szerint romanizált avariskok hamvait takarják, a minthogy erre nézve többféle adatokat is bírunk. A többi három lerajzolt csésze szombathelyi leletü. A 21. ábra alatti alakok többi csészéink képviselőiül szolgálnak. A 22. ábra alatti csésze szája kehely idomra kiszélesedik s ezáltal igen tetszetős alakot nyer. Szájátmérője 12 c., mélyedése 7 c., magassága 8 c. — A következő (23. ábra) imitált terra sigillata készítmény s H. József téglavető telkén egy urnában a hamu között találtatott; szájátmérője 10 c., mélyedése 5 c., magassága 6 c. A csésze fenekén egy vas pecsétgyűrű, melyből azonban a kő hiányzott s két bronzérem, t. i. egy igen elkopott Faustina senior és egy, majdnem újnak mondható Constantius Gallus feküdt. Kupák dolgában is szép választékossággal dicsekedhetünk. Füles kupa összesen van három darab, ezek kö6