Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1875

LIPP Vilmos: A római agyagipar a vasm[egyei] régiségtárban

— 78 a sárgásba átmenő vörös agyagot mutat, elég van: de azokat itt nem vesszük fel. hanem azon csoportokban fogjuk ismertetni, melybe alakjuk szerint tartoznak. Töredékeinket három részre oszthatjuk. Az elsőbe tartozik két, egy kisebb és egy nagyobb csúcsos fenekű tálcza fele, hol a bélyeg a csúcson keresztül van nyomva, a csúcsot egy kisebb körvonal és egy nagyobb vonaldiszes körszegély futja körül. A második részt a nemzeti muzeumban levő u. n. paksi medenczéhez hasonló dombormives öblös edénytöredékek képezik ; a harmadik bélyeges edény aljakból áll. A bélyegek a következek : 1) VIIGrISOM 2) IASSVS FE 3) CERIAL-FE 4) MAMMIOS FE 5) VAGrIRV 6) ViIVO 7) -FES-OT8) REGr 9) IAVYOS F 10) OT-SVOF 11) OM-R-FE 12) LVCrOF E bélyegek igen tanuságosak, mert ezekből kiindulva határozott biztonsággal állithatjuk, hogy az ilyféle edények gyártása Savariában is otthonos volt. Három bélyeg ugyanis kétségbevonhatlan savariai lakosra utal, u. m. Utivo a OMR. kezdőbetűs és az Officina Lucii Joni-féle. Ezekről már fentebb szólóttunk s az utóbbi kettőről csak azt jegyezzük meg még, hogy az ezen betűkkel jelzett római téglákat Szombathelyen minden gyermek ismeri, annyira közönségesek. Ámbár a terra sigillata edények a többi agyaggyártmányokat, mi az izlést s művészies kivitelt illeti, messze túlszárnyalják, mégis ezek között is van különbség, s ugy látszik, hogy az illető gyártók legnagyobb műgondjukat