Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1875

LIPP Vilmos: Hazai iparczikkek a vasm[egyei] régiségtárban

— 35 — Évszám 1786. — A másodikán : két lombos fa közt tánczoló férfiú, jobbjában poharat, baljában kancsót tart. A harmadikán: virágkoszoruban állo hölgy, baljával uszályos ruháját fogja fel, jobbjával maga felé int. A negyediken kék virágfüzérben 1797. — Az ötödik egészen reczésvs a nyakvégen s hasdomborodáson széles szalagban kék s sárga virágdiszü — A hatodik egyszerű zöld mázoz 1723ból. Az utolsó kettő pedig a f. század elején megszűnt pápai edénygyárból valók, s csak emlékképen foglalnak a többi között helyet. Következik két, öblös nyilásu közönséges vizeskorsó, az első magassága 28 ct., a másiké 24 ct. E kettőt azért vettük össze, mert fődiszök egyforma, t. i. a kétfejű sas. A kisebbikén a sas fekete, sárga mellpaizszsal, körülvéve sárga, zöld s fekete párkánydíszszel. A nagyobbikán a sas sárga s kékszínű, hasonszinü tulipán s másnemű virágoktól környezve. Ennek talapján „M", a másik talapján pedig? .,J. C. F." jegy látható. Épen a napokban egy igen csinos, holicsi gyártmányú tárgygyal szaporodott tárlatunk, melyet természeténél fogva mindjárt a sorrendbe fel is vettünk. Ez egy, a mai tlieatartók alakjára készült hatszegü chrizmatartó. Az oldallapok magassága 18 ct. A nyak és ónkupák magassága 7 ct. Talapátmérője 17 ct. A bronzfogantyuval ellátott ónkupák az edénynél ujabb gyártmányú, és két volt tulajdonosának névbetüit és két évszámot tartalmaz. Ugyanis 17 • P. H. 50. 171. H 56. — S miután adományozó ur is Horváth nevű, s ezen edény családi örökségkép szállt rá. a felhozott betűk igen valószínűleg Horváth Pál és Horváth János neveit jelezik, kik, mint tekintélyes közbirtokosok, hihetőleg templomatyák is voltak. A nyolcz oldallapon a következő képek vannak: a jó pásztor dicsfénynyel,báránynyal vállain, s hosszú pásztorbottal,mely rézsut övén van keresztül dugva.Ennek mindkét oldalán a következő lapokon lombos fák alatt legelésző bárányok. 3*