Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1875

LIPP Vilmos: A római köznép az első császárok alatt. Tanulmány

— 19 — is ütlegelték, — s végre, hogy a kenyéririgység oly nagy mérvben uralkodott közöttük, hogy ebből nemcsak gyanúsítások, rágalmak s üldözések, hanem még gyilkosságok is származtak.

1) Magának Galennak is a kenyéririgységszülte üldöztetés miatt kellett elhagynia Rómát. Sok orvosnál kifogásolták egyrészt a gőgöt és gorombaságot, mi által gyűlöltekké tették magukat, másrészt a rabszolgalelkü meghunyászkodást, mi által utáltakká lettek. A gyógymódok és rendszerek folytonos változása, miközben a hidegviz-gyógymód néhányszor divattá lőn Rómában, meg a többé-kevésbé babonával összekötött gyógykezelés is nem csekély mértékben ártott az orvosi tekintélynek. ÍS ha voltak orvosok, kik minden babonás szert megvetettek is, még azok sem inertek az astrologiai számítások erejét kétségbe vonni, mely számítások Egyiptomban a therapia alapját képezték, s minden orvos s nem orvosnak nélkülözhetetlenek voltak. Az astrologia Rómában nem az engedélyezett, hanem csak az elnézett, megtűrt művészetekhez tartozott, de mindamellett gyakorlóinak nem megvetendő jövedelmet hajtott. Az astrologok, kiknek működése köréből a császár személye és minden államügy határozottan ki volt zárva, legkivált görögök, keletiek és egyiptomiak, mind az udvarnál, mind a nagyok palotáiban keresett és befolyásos egyéniségek voltak: ők birták az előkelők bizalmát, és ők szerepeltek a legfontosabb és legveszélyesebb vállalatoknál mint tanácsadók s bujtogatok, ugy, hogy igen gyakran fölségsértési pörökbe keveredtek. Az astrologia képezte a jóslás aristokratikus nemét, s tekintélyre nézve körülbelül ugy viszonylott a többi babonához, mint például ma nálunk a sonnambulismus vagy szellemidézés, az ólomöntés- vagy kártyavetéshez azon különbséggel: hogy a jóslás e kiválólag kegyelt neme a társadalom minden rétegeiben általánosan el volt terjedve, és a szegény ember is a cirkus fala 1) Üaleii. K. XIV. Ü60. 2*