Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

LIPP Vilmos: Az egylet rövid története

Miután mindezekhez az említett Bittniczféle gyüj temény kettőseinek nagyrésze — kedvezőleg döntetvén el a magyar t. akadémiában az ideig]. választmány benyújtott kérvénye — Szombathelyre ismét visszaállíttatott a megyei régiségtár számára, az egyleti titkár az 1872 jul. '25-én tartott igazgató választmányi ülésen azon kellemes jelentést teliette, liogy a vasmegyei régiségtár, melynek helyiségeül elnök ő méltósága saját palotájában ajánlott föl egy földszinti, a temp lomtér részéről külön bejárattal biró, s e czélnak mindenképen megfelelő termet, teljesen felszerelve a megnyitásra készen áll. Az igazgató valasztmány örvendetes tudomásul vette az ügy igy előhaladott állapotát, és el rendelte, hogy a m. régiségtár minden kedden reggel 9 —12, és vasárnap délután 2 — 5-ig a közönségnek megte kintésre nyitva álljon, kivéve a nov. áprilisig tartó téli idényt, mely alatt a régiségtár csak a titkár vagy az ugyanezen id. választmányi ülésben megválasztott titkárhelyettes kíséretében látogatható meg. Julius 28-ka volt azon nap, melyen legelőször tárul tak fel a vasmegyei régiségtár ajtai, látható bizonyságául annak, hogy az oly sokáig parlagon hevert, s meg nem érdemlett kicsinyléssel találkozott honi régészet ügye egyik legilletékesebb talaján, Vasmegyében, horderejéhez méltó hajlékot talált, s hogy itt is díszlik egy egylet, mely közművelődésünk lánczolatában ezen jogosult tényezőként szereplő ügyet kellő figyelemben, ápolásban, s tovább fejlesztésben részesíti