Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

LIPP Vilmos: Titkári jelentés

- 69 — halad, a szőlődombok hosszában azután délnek irányul egész a Bagolyvárig, ott befordul a körmendi utczának, azt átszelvén egyenes vonalban a prateri malomnak tart, s ugy a Gyöngyös mentében ismét a püspöki malomhoz tér vissza. Nem kell azonban hinni, hogy e térség mindenütt egyenlő arányban lett volna beépítve; a mostani város zöme körtilbelől a régi város zömével esik össze, min ismét nem lehet csodálkozni, mert ezen kőszük vidéken a későbbi első építkezők azon irányokban emelték házaikat, a hol az építkezési anyaghoz legolcsóbban, mert ingyen, s a legnagyobb bőségben férhettek. Sikerült Savaria utcza- s csatornahálózatának né hány csomópontját meghatározni ; a feliratokból vagy hiteles történelmi adatokból ismeretes római középületek, pogány templomok, valamint a scarabantiai kapunál létezett keresztény-római basilika fekvéséről azonban eddigelé semmi határozottat nem mondhatunk. Felkutatandó ezenkívül még a vár és az amphitheatrum vagy circus is. A közhiedelem ugyan eddig a kalvária melletti kivájt domboldalt s annak kornyületét tartotta amphitheatrumnak, azonban ott eszközlött kutatásaink, valamint a tér csekély volta e hiedelmet, ha nem is döntötte meg egészen, de nagyon kétségessé tette. Jelenthetjük egyúttal, hogy a Bozsoktól Szombathelyig tartó római vízvezeték felmérésére Bubics Ede, mérnök és választmányi tag vállalkozott; továbbá, hogy egy> egész Vasmegyét befoglaló római fölirattár, codex inscriptionum van készülőben, mely valószínűleg a jövő évi jelentésben látand napvilágot. Az ős, bronz s római korszakkal megyénk régészeti érdeke még korán sincs kimerítve. Hátra van