Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

- 54 — férjezett kis-sennyei Sennyey Ferenczné, örökösödtek Kó'szegvár és uradalmában, kiktől 1695-ik évben hg. Eszterházy Pál örök joggal megszerezvén

1) jelenleg a vár tartozmányaival együtt a berezegi család hitbizományi javaihoz tartozik. — A vár éjszak-keletre, és kelet délre álló két magas tornyával, hosszúkás négyszögű épületet képez. A hajdankor, és a törökostrom rombolásaiból megmaradt alapfalakon újra fölépült vár különböző időkben, de leginkább a 17. és 18-ik században különféle változásokat szenvedett. Az 1777-ik évi junius 9-ki tűzvész általi elhamvasztása után nyerte egyrészben jelen fennálló külalakját. Hajdankori falai egyes maradványokban még most is fölismerhetők, nyugoti falazatán az érintett tűzvész előtt létezett erkélyeknek talpkövei még most is láthatók. A belvár udvarára szolgáló falnak párkányzata románkori fogtagozat utánzására mutat, a várkápolna ódonszerü szerkezete, s a tágas szép pinczék figyelmet keltenek. A belvár kapujának bal szárnyán egy török lópatkó van fölszegezve, ettől pedig balra egy ódon vasajtó szemlélhető, mely fölött egy nagy csontdarab — hagyományilag óriás csont — van fölfüggesztve, a miben azonban a török táborozás alkalmával a sereget rendesen nagy számban kisérő tevék egyikének hullamaradványát látjuk. A szt. Jakab egyházával összekötött egykori jezsuita, most szt. Benedek rendiek székháza és gymnasiuma, Kolonits Lipót kamara elnök, és Széchenyi György győri püspök buzgóságának köszönik fölállításukat. A jezsuita atyák letelepedésük után rövid idő múlva a székház és gymnasium fölépítése iránt Orselini Péter, Lékán lakozó hírneves épitészszel szerző1) Városi titkos levéltár.