Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

— 47 korona" 1749-ben Lada Ferencz tanácsnoktól az építendő árvaház javára megszereztetvén, s ennek fölépítésekor nyugoti oldalához csatoltatván, az átellenében lévő jelenleg a királyi járásbíróság által használt ház alakíttatott át vendéglőnek. A külvárosban egyébiránt 1 710-ben a „fehér ló"-hoz, ugy 1718-bana „Strucz"hoz czimzett szállodák már léteztek. Az első kávéházat 1717-ben Török Károly kávés nyitotta meg a 66-ik számú házban, hol jelenleg is Campert kávéháza van. Az 1700-ban január 30 án reggeli 8 órakor kiütött tűzvész az egész belvárost a plébánia lakkal együtt elpusztítván, a régi plébánia lak, a 60. számú ház eladatván, a mostani plébániaiak Lada Györgytől meg^ vétetett. A plebániaegyház tornya 1725-ben fehér bádoggal volt födve, rézfödelét csak 1770-ben nyerte. A Kalvária szintén nem szolgált a vidék díszéül, építése 1729-ben kezdetett meg, s néhány év múlva fejeztetett be. Az ágostai protestánsok imaházának helyét Ludvigh könyvkötő és Stobel birták, a község tőlük 1782-ben szerezte meg. Az 1749-ben alapított, s keleti homlokzatával a város körfalára 1778-ban épített árvaház nyugoti főbemenetét az egykori „korona" vendéglő képezte. De a vár maga is a mostaninál egészen más alakot mutatott; sokkal magasabb nyugati oldala falazatán erkélyek valának alkalmazva, melyeket karcsú tornyocskák diszitettek. Miután a belvárost régibb, s mult századi alakjában törekedtük vázolni, térjünk át a multkorból reánk maradt nevezetesb építményeinek rajzára. — A város hajdankori épületei közt első helyen emlitendő sz. Jakab egyháza vagy a német templom, mely a reformatiónak 1550-ben Kőszegen lett ' elterjedésekor, és