Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

- 42 — vezethetnénk, akkor a szt. Jakab egyházát, és város tanácsházát kivéve, minden idegenszerű, és ismeretlen lenne előttünk • mert az akkor állott, s a jelen nemzedéknek örökségül jutott, de annyi újításokon átment épületeket, jelenlegi alakjukban, nehezen fognánk fölismerhetni. A vár jobbára még a 13-ik századba

n vagy már előbb nyert kezdetleges minőségében, keleti, déli és nyugoti sarkain, még most is csonka állapotban létező kerekded tornyaival, a belváros pedig az 1336. 1440. 1482. 1514. 1506 években királyaink parancsa folytán erősbitett, javitott erődvényeivel állana előttünk.

1) A török ostrom alatt sokat szenvedett vár. és belváros védfalai 1533. 1537-ben fölépíttetvén, tekintélyes és szilárd tornyokkal láttatván el, 1605-ben a Bocskayféle mozgalom kitörésekor ujabban kiigazittatván, a védelem igényeinek czélszerüebben megfelelő állapotba helyeztettek.

2) Azon helyet, — hol a jezsuiták által alapitott, s most benedekrendiek székháza, és gymnasiuma áll — a 17-ik század közepén Ivoirip András, Frankovits János és Milet Gáspár szerény házai foglalták el;

3) ott hol a plébánia egyház emelkedik ki magas tornyával a belváros háztetői közül, — ott azon század másod tizedének derekáig, szt. Katalin védelme alatt kis kápolnácska állott sírkerttől körülvéve, hová a plébánia templomnak 1620-ban történt fölépítése, s később bekövetkezett elfoglalása után is 1679-ben, midőn már mind a két egyház a római katholikusok birtokába jutott, — ezek, ugy a protestánsok vegyesen temetkeztek.

4) Az 1700. mart. 4-én, ') Városi titkos levéltár. 2) Városi jegyzőkönyv ') Városi jegyzőkönyv. 4) Városi jegyzőkönyv.