Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

CHERNEL Kálmán: Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára

— 39 i — Kőszeg város hajdankori építményei, régiségei, és levéltára. * Régi váraink, és városaink — ódon épitészeti, régiségi müveikkel, s levéltáraikkal — nem csak a mult emlékein merengő képzeletére hatnak eleven benyomásokkal, hanem a történet nyomozó, és régészetbuvár tudományszomjának kielégítéséhez változatos anyaggal járulván, a történelmi valóság földerítésére gyakran a mily gazdag, ép oly becses adalékokat is szolgáltatnak. Habár Kőszeg a hajdankor ily ereklyéinek pazar bőségével nem kérkedhetik, mégis rommá sülyedt fölső ó-vára, régi Szent Jakab egyháza, ódon vártornyai és körfalai, városháza tartalmas levéltárával, kölcsönöznek annyi történelmi, és régészeti érdeket, hogy e helyütt azokat hiteles kutforrások alapján, néhány vonásokban ismertessük. Kőszegnek legrégibb épitészeti emléke, mely kétségen kivül a városfala mögött nyugotról emelkedő hegység fokozat án állott, most már végképpen elpusztult, s ez a fölszinen csak egyes rommaradványokban levő fölső, vagy ó-vár, mely régi okmányainkban mint : Kuzig, Kuncig, lvewszeg, Iveüzeg, Gunzig és Gunza vára említtetik, jelenleg pedig ó-ház elnevezése alatt ismertetik. Alapítása e fölső várnak ép oly homályos, mint amily hallgatag búskomoran vesztegel elhagyatott romja ; eredetét, első korának történelmét fátyol takarja, s közös sorsát osztja sok más hazai várainknak, melyeknél még a hagyomány ingatag ösvényén sem juthatunk legkisebb tájékozó nyomokra. — A fölső, vagy ó vár múltjára vonatkozólag a történelem terén elő -