Lipp Vilmos szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet évi jelentése 1872

LIPP Vilmos: Savariai fólirattanulmányok II.

- 30 — sulárison kívüli részét kapta. Illyricum N. Constantin halála (335. jul. 25) után roppant kiterjedése miatt, magában foglaLá ugyanis a Felduna, havasok s a fe kete tenger közt fekvő minden tartományt, két részre osztatott, t. i. a keleti és nyugati Illyricumra, elseje önálló, másika pedig, melyhez a két Pannónia is tartozott, az itáliai praetori praefectus kormányzata alatt állott

8). Ezen első felosztás óta, mely 337 september 11-én és Sirmiumban 338-ban ismételten megerősittetett, Savaria közvetlenül Constans császárt uralta. E császár még caesar korában győzedelmesen harczolt Galliában a frankok, Britanniában a scotok és pictek ellen, ugy hogy föliratunk czimeit némiképen ki is érdemelte. Bátyja, II. Constantin, ki atyjok halála után trónraléptét a mellékágból lévő rokonok leöletésével jelezé, Constanstól afrikai részét és Itáliát akarván elragadni, ellene háborút inditott s Itálián keresztül IIlyricumba hatolt. Egész Pannónia és a szomszéd Noricum fegyverfogható ifjúsága besoroztatott

9) és Constans hadserege II. Constantinéval Aquilejánál csapott össze, hol utóbbi a csatával együtt életét is elveszté (340). Ezen alig félévig tartott háború nem rongálhatta meg annyira Pannoniát, hogy, mint föliratunk nyilván mondja, a lakosságtól a terményekben kiszolgáltatandó adó nem lett volna behajtható. Különben is ez időtől fogva egész 349-ig, melyben föliratunk készült, Pannónia békét s aránylagos jólétet élvezett. Okát tehát másutt kell keresnünk. Tudjuk azt 8) Notitia dignitatum Imperii Grientis. c. XXIII 9) Am\ Yict. p. 527. 544. Zosim. II. p. 692.