Tóth Csaba (szerk.): Hommage á Cézanne. Cézanne hatása a magyar festészetre 1905-37 között. Tóth Csaba interpretációi - Szombathelyi Képtár Katalógusai (Szombathely, 2006)
Kertemben nyílik a leveles dohány (2006) Galimberti Sándor, 1912 Hamvas Béla [14] - A modern festészet alatt a francia impresszionizmus után való festészetet kell érteni, azt, amelyet Cézanne és Van Gogh készített elő... Cézanne utolsó képein vad és vastag vonalak futnak át. Repedések... Alig kezd valamibe, máris abbahagyja, paradox ideákat ékel bele azzal a szándékkal, hogy a feszültséget majd később kidolgozza és feloldja, de az egészet úgy hagyja, ahogy van és nyargal tovább... Az öreg Cézanne egzakt ember volt. Nem sokat törődött azzal, hogy ki mit ért belőle. Neki az volt a fontos, hogy azt fesse, ami van, pontosan úgy, ahogy van... Van abban valami eszeveszett, amikor az öreg Cézanne azt mondja, hogy: festés közben akarok meghalni. Hevesy Iván [15] - Cézanne szorosan a francia impresszionisták csoportjához tartozott, piktúrája azonban kezdettől fogva határozottan eltért azokétól és mindig megmutatta az impresszionizmuson túlhaladni akaró tendenciáját... Manet és a többi impresszionista hatása alatt az 6 festészete is kivilágosodik, fénnyel telik meg és a formák is kezdenek szabadabb foltokká oldódni. A további fejlődés azonban nem folytatja tovább ezt a formabontást, mint a többi impresszionistánál... A foltok, amelyeket a tárgyak szétbontása árán kapott, nem aprózódtak tovább, hanem ellenkezőleg segítőeszközökké váltak arra, hogy a formákat újra összefogja velük. Lényegében azonban nem a formákat újra régi jogaikba iktatni, hanem a formáknak ezzel az új eszközű kifejezésével a dolgok egymásközötti viszonylatát, organikus rendezettségét igyekezett megmutatni. A legbelsőbb valóságérzést Cézanne a térbeliségben kereste és találta meg... a térbeliség, amely különösképpen nem impresszionisztikus és illuzionisztikus kifejezési anyag, Cézanne festményeiben impresszionisztikus és illuzionisztikus eszközökön keresztül jelenik meg. Ez Cézanne művészetének paradox jellemvonása... Az eszköz tehát impresszionisztikus, az eredmény mégis túlmenő az impresszionizmuson... Cézanne művészete nem dekorativitással vagy szubjektivitással haladta túl az impresszionizmust, hanem a valóság lényegének, a térbeli konstruktivitásnak a kifejezésében. Ösztönös volt művészete és eredményeit ösztönösen érte el. Éppen ezért Harsog a tenger, árad a tenger (2006) Johan Hugó, 1921 Aprilis 11. (2005) Pál István, 1930 Az uccák lucskos csillámai (2005) Bauer Szilárd, 1928 problémáinak megoldását félig tudta csak elérni. Az utána jövőkre hagyta ezeknek a problémáknak elvi tisztázását és gyakorlati megfejtését. József Attila [16] - Az impreszszionizmus előtti képek témája is - hasonlóan a konstruktivista vagy bármely más képekéhez - mindaz teszi, ami csak rajta van a vásznon. De mondanivaló és téma nem egy és ugyanaz, mégpedig azért, mert bár a mondanivaló minden esetben téma, a téma nem mindig mondanivaló, lévén a nagyobbik kategória... A művésznek tehát nem kell mást tenni és nem is szabad, minthogy kimondjon minden kimondandót, s ha az megvan, megvan az egyszerűen kimondott téma, melyet már nem kell kidolgozni, sőt nem is lehet anélkül, hogy a már megalkotott művészi tárgyat el ne rontsa. Tehát a témát csak utólag, mint adottat konstatáljuk. Kassák Lajos [17] - Cézanne mutatta meg az utat, amelyről a fiatalok mindmáig azt hiszik, hogy isten országába vezet... Most megkíséreljük az új művészet fejlődésének vonalát megrajzolni. Ha egészen pontos meghatározást akarunk alkalmazni, akkor Cézanne-ig és a körülötte kifejlődött poszt-impresszionizmusig kellene visszamennünk. Mert az ő színlefokozásukban és formaegyszerűsítésükben már erősen nyoma van az expresszionizmusnak, és sokszor a kubizmusnak. Cézanne a tudatos átmenet a múlt dekadenciája és a jelen friss életkezdése között... Cézanne „felfedezéseinek kis szenzációja”, mint ő maga mondta, az volt, hogy túlment a tárgyak látható képén, azokig az alapformákig, amelyekből a természet felépül. Olyan kísérlet volt ez, amelyet a XX. századnak úgyszólván valamennyi újítója kiindulópontnak tekintett. A városok fölött a tél még gőzölög (2004) Schönberger Armand, 1924 Kállai Ernő [18] - Cézanne festményeinek szigorú fegyelemmel megkomponált, zárt, monumentális formavilága járhatatlan, meredek hegycsúcsként meredezett előttem, mely toronymagasan emelkedett minden fölé. Megjelenése távolságot parancsoló volt, és mégis ismeretlen, rejtett mélységek izgalmával csábított. Az impresszionistákhoz hasonlóan, az ő képein is köznapi tájkivágásokat, embereket és dolgokat láttam, de ez az ábrázolás megközelíthetetlen messzeségbe tolódott a pillanatnyi Nyirkos cementfalak közt képzelj el egy kis szabadságot (2005) Simon György János
