Gálig Zoltán (szerk.): Az expresszionizmus után. Új tárgyiasság és új klasszicizmus a magyar művészetben - Szombathelyi Képtár Katalógusai 27. (Szombathely, 1992)
Az előzmények 1925-tel lezárulnak. Az örök fáziskésésben levő magyar művészet ekkor éri be az európai fejlődést. Bortnyik Sándor hazatér, megjelenik Franz Roh alapműve, benne Bortnyik és Benedek képeinek reprodukciójával. Annyi megállapítható, hogy az „új naturalizmus” feltételei nem az akadémikus művészetben születtek meg, hanem abban a jól körülhatárolható körben, amelyet a nyolcak és az aktivisták alkottak. A stílus lehetőségei megvoltak Bohacsek Ede, Perlrott Csaba Vilmos, Tihanyi Lajos, Nemes Lampérth József10 művészetében is. Objektív és szubjektív okok miatt ez a váltás nem történt meg: Bohacsek meghalt, Nemes Lampérth meghalt, Perlrott Csaba megrekedt és fejlődésképtelenné vált. Egyedül Tihanyi hasznosította az új tárgyiasság egyes jellegzetességeit, a térábrázolásban, motívumhasználatban. A posztexpresszionizmus Magyarországon Magyarországon csak Budapest, Pécs és Szentendre tudtak az új áramlatokat befogadó szellemi centrummá válni. Éppen ezért nem tudnánk a magyarországi posztexpresszionizmust árnyaltan bemutatni, ha topográfiai alapon rendszereznénk a megjelenési formákat. Célravezetőbb elővenni és hazai viszonyokra alkalmazni azt a csoportosítási mintát, amelyet Franz Roh teremtett meg a valós körülményekből leszűrten. (Természetesen a topográfia, a földrajz olyan értelemben jelen van, hogy határainkon kívül az egyes művészeti központokban tartózkodó magyarok nagyon is meghatározott hatásoknak voltak kitéve: a Bauhausban a konstruktivizmusnak, Párizsban és Rómában a klasszicizmusnak, akik a prágai akadémián tanultak a verizmusnak.) Konstruktív tárgyiasság Ide tartoznak azok a festők, építészek, akik a Bauhausban tanultaktanítottak: Forbáth Alfréd, Molnár Farkas, a velük kapcsolatot tartó, de tartósan csak Pécsen tartózkodó Gábor Jenő. A konstruktivizmus a rendező elv Bortnyik Sándor, Martyn Ferenc, Gross Bettelheim Jolán, Hincz Gyula, A. Tóth Sándor, Schiller Géza, Háy Károly László alkotásain. Közvetlenül a kölni konstruktivistákhoz kapcsolódik Dési Huber István, Sugár Andor, Reiter László munkássága. Expressz ív tárgyiasság Ide sorolhatók azok a művészek, akik formailag, stílusban még expreszszionisták, tematikában, ikonográfiában posztexpresszionisták: Gyenes Gitta, Kádár Béla, Schönberger Armand, Scheiber Hugó, Ruzicskay György, Tihanyi Lajos. Romantikus naiv tendenciák Ide Basilides Sándor, Basilides Barna, Paizs Goebel Jenő sorolandó. Vélhetően ellenérzésekbe ütközne Benedek Péter szerepeltetése, pedig a német új tárgyiasság is számon tart autodidakta művészeket. 14
