Farkas Csilla (szerk.): Időcsiga = Zeitschnecke. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas (Szombathely, 2011)

Tóth Zsuzsanna: A Dunántúl neolitikuma - Tóth Zsuzsanna: Festett kerámia a lengyeli kultúra kezdetén

A pasztózus festést égetés után vitték fel az edények felületére. A Protolengyeli korban a festés sokszínű, a vörös árnyalatai a halvány rózsaszíntől a mély bordóig, a sárga és a fehér, valamint ritkábban, a korszak vége felé a fekete szín is megjelenik, ez azonban Sében, Góron és az Oladi plató leletanyagában sem fordul elő. Sé és Gór élete a kultúra kialakulásának idejére tehető (Protolengyeli, ill. formatív fázis), amikor a vörös különböző árnyalataival, sárgával, fehérrel festett edények a jellemzőek. SzombathelyOladi plató lelőhelyén szintén ezeket a színeket használták, azonban a kerámiaformák, a festés motívumai alapján ez a lelőhely az ausztriai Kameggel együtt már a lengyeli kultúra korai szakaszához sorolható. A lengyeli kultúra későbbi szakaszaiban a festés szerepe csökken, a vörös-fehér és a fekete használatára korlátozódik. A mintakincs és technikai kivitel is egyszerűsödik. A vörös és sárga szín a legtöbb esetben okkernek bizonyult (hematit és jarozit), de természettudományos vizsgálatok Górról és SzombathelyOladi platóról is mutattak ki cinóbert. Ez meglepő eredmény, hiszen eddig a kutatók úgy gondolták, hogy először a római korban kezdték a cinóbert pigmentként, festékként használni. Fehér színt többféle anyagból is előállíthattak, így a szlovákiai Tésetice-Kyjovice lelőhelyén a mérések szerint magnézium-oxidot használtak, amelyet dolomitból nyertek ki. Lehetőségként mész, kaolin, égett csont, kagyló/csiga, tojáshéj is felmerült. Szombathely-Oladi platón a fehér pigmentet tiszta mészként azonosították, más mintákban kaolin is jelen volt. A kötőanyagot, amellyel a festékanyagot a kerámia felületén fixálták, kísérleti módszerekkel igyekeznek kikövetkeztetni és rekonstruálni, mivel szerves anyagok még ritkábban maradnak fenn. A különböző színanyagok eltérő tulajdonságokkal bírnak. A hematit könnyen porítható, vékony rétegben felhordva is jól fed, míg a jarozit áttetszőbb, őrölni és felhordani is nehezebb. Ezt az akkori fazekasok is bizonyosan tudták. A kiégetett edényre felvitt festést alacsonyabb hőfokon újabb égetéssel fixálták. A minta kialakításához sok esetben több színt is használtak. Amikor több réteget festettek, vörös színnel alapoztak, majd erre hordták fel a második festékréteget, a vörös egy másik árnyalatát vagy sárgát. Elképzelhető az égetés előtti festés is, megmagyarázná az alapozáshoz használt áttetsző vörös színt, amely megjelenésében jobban hasonlít a bevonatként alkalmazott engóbhoz vagy sliphez. 19. Festékrögök / Erdfarben Kat. 3/58. 49