Farkas Csilla (szerk.): Időcsiga = Zeitschnecke. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas (Szombathely, 2011)

Tóth Zsuzsanna: A Dunántúl neolitikuma - Faragó Norbert: Kőeszközök használata a neolitikumban

12. Retusált kőeszközök/ Retuschierte Steingeräte ugyanezt szem előtt tartva szeretnénk bemutatni további három újkőkori lelőhely pattintott kőegyüttesét. Répcelak-Gyepre-dűlőn kb. 2500 négyzetméteren bukkantak fel a középső neolitikum, a Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája időszakának bizonyítékai. Összesen 43 objektumból 136 darab pattintott kő került elő. Ezeknek a túlnyomó többsége kettő gödörhöz kapcsolható, tőlük távolodva pedig egyre kevesebb fordult elő. Éppen ez engedi meg azt a következtetést, hogy az egykori közösségben ezen a pár négyzetméteren egy pattintással foglalkozó műhely helyezkedhetett el. Szeleste-Szentkúti-dűlő lelőhelyén valamivel nagyobb területen, 6800 négyzetméteren lehetett bepillantást nyerni a répcelakival nagyjából egykorú, középső neolitikus életbe. Pattintott kövek hasonló nagyságrendben kerültek elő, összesen 277 darab. Eloszlásuk hasonló elrendezést mutatott, itt három olyan körzet is megmutatkozott, ahol a kor embere feltehetőleg a pattintási műveleteket végezte. A harmadik lelőhely Torony-Nagyrét-dűlő, ahol hasonló léptékben, összesen 8700 négyzetméteren történtek feltárások. Itt a megfigyelt objektumok közül a szabályos, egyenes sorba rendeződött cölöplyukak a korszak jellegzetes lakóépületeiről, az ún. hosszúházakról árulkodtak. A leletek közül előfordultak későbbi korokba, bronzkorba, rézkorba, sőt, vaskorba keltezhető darabok is. Ezek közül 126 darabot lehetett biztosan a középső neolitikumhoz kötni. A pattintott kövek szóródásának a vizsgálata itt azért érdekesebb, mert a hosszúházak a korszak háztartási egységeit jelentik, így felmerül a kér36