Farkas Csilla (szerk.): Időcsiga = Zeitschnecke. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas (Szombathely, 2011)
Viktorik Orsolya: Kőeszközök nyersanyag-vizsgálata Szombathely-Ernuszt-kripta lelőhely leletei alapján
Kőeszközök nyersanyag-vizsgálata SzombathelyErnuszt-kripta lelőhely leletei alapján Viktorik Orsolya A régészeti leletanyagot a legkorábbi, 2,5 millió éves eszközöktől kezdve a kerámiakészítésig a kőeszközök gyakorisága jellemzi. Épp időtállóságuk teszi lehetővé, hogy betekintést nyerjünk elődeink környezetátalakító és hétköznapi szerszámkészítő életébe. A régészeti lelőhelyeken fellelhető kőeszközök lehetnek használt és elhasznált eszközök, eszközkészítés során keletkezett hulladékok, sír mellékletek, műhelyek és bányahelyek anyagai is. A kőeszközök származási helyének azonosítása segít a kultúrák kereskedelmi útvonalainak vagy bányahelyeinek felderítésében. Ehhez nélkülözhetetlen a nyersanyagforrások és nyersanyagváltozatok pontos ismerete. Általában a településközeli nyersanyagok jól azonosíthatóak. Fontosak abból a szempontból, hogy milyen nyersanyagokat ismert és használt egy adott kultúra, azonban a kapcsolatrendszerek szempontjából kisebb jelentőségűek. A nagy távolságra eljutó, jó minőségű nyersanyagok kapcsolatjelző szerepe fontosabb. Napjainkban, a nagyobb bányák miatt sok esetben megsemmisülnek az egykori kitermelési nyomok, a kisebbek pedig nehezen különböztethetők meg az őskori fejtésnyomoktól. Magyarországi kőeszközökről és hozzájuk kapcsolható lelőhelyekről, bányákról folyamatosan bővülő nyersanyagbázis készül, a petroarcheológiával és archeometriával foglakozó szakemberek munkájának köszönhetően. Az adatbázisok igen nagy segítséget nyújtanak a kutakodni vágyók számára. A Magyar Nemzeti Múzeumban hozták létre a LITOTÉKA gyűjteményt, amelyben az alapgyűjtemény a pattintott kőeszköz nyersanyagokról szól. Ezek egy része hálózaton is hozzáférhető. Csiszolt kőeszközök esetén az egyes kőzettípusok elterjedési területe jól körvonalazódik (pl. a felsőcsatári zöldpala elsősorban a Dunántúlon fordult elő). Távolsági nyersanyagok esetében nehézséget okoz, hogy a környező országok petroarcheológiai kutatottsági szintje eltérő. Fontos tehát, hogy a vizsgált kőeszköz mindig jól dokumentált legyen, hiszen egy-egy új nyersanyag forrásterületének azonosítása a korábbi eredmények bővítéséhez esetleg átértékeléséhez vezethet. Nyersanyag és származási hely meghatározása volt a cél a Szombathely nyugati határában, az Ernusztkriptától északra előkerült kőeszközök esetében is. Az ásatáskor feltárt kevés leletanyagból csak azt lehetett megállapítani, hogy a területen mind a középső neolitikumban, mind a rézkor első felében emberek telepedtek le. A kerámiaanyag mellett, tapasztásdarabok, nehezékek, és három kőeszköz is előkerült, 224
