Farkas Csilla (szerk.): Időcsiga = Zeitschnecke. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas (Szombathely, 2011)

Sümegi Pál: A vasi táj környezettörténete a jégkor végétől a császárkorig

ség mellett kiemelkedő szerepet játszott a megtelepedések kialakításában a kereskedelmi utak elhelyezkedése és a keleti-alpi térségben kimutatható rézérchez kapcsolódó bányászati tevékenység is. A rézércek kohósításához szükséges faanyag és faszénanyag előállítása is jelentős mértékben befolyásolhatta a térség növényzetét, és valószínűsíthető, hogy a jelentősebb energiaforrást biztosító bükk és gyertyánfák előtérbe kerülésében ez is szerepet játszhatott. A rézkor lehatárolása Európában a magyar régészeti kutatások tapasztalataihoz, Pulszky Ferenc nevéhez kötődik, mert a magyar ásatási eredmények, a feltárt réztárgyak nyomán a 19. század második felétől az európai háromosztatú, kőkori, bronzkori és vaskori régészeti szinteket következetesen négyosztatú rendszerré alakították azzal, hogy a kőkor és bronzkor közé az önálló rézkort beiktatták. A rézkor és a kőkor elkülönítése nem is olyan egyszerű feladat, mivel már az újkőkori közösségek, köztük a Lengyel-kultúra közösségei is használtak réztárgyakat, igaz ezeket elsősorban hideg kalapálással alakították ki, de már megjelentek az olvasztott rézből készült tárgyak is. Így a rézkor elválasztása a kőkortól az olvasztott réztárgyak dominánssá válásához, az elterjedt fémolvasztási és fémmegmunkálási technikákhoz, az újkőkori társadalomtól eltérő társadalmi szerkezettel és gazdasággal jellemezhető közösségek kialakulásához köthető. A gazdálkodás és a közösségek átalakulását a rézérc kitermelése, a réz olvasztásához szükséges faanyag kivágása, a rézérc feldolgozásához szükséges faszénégetés kialakítása és az érctermelő korai bányász csoportok, a fakitermeléssel és faszénégetéssel foglalkozó kezdeti erdészközösségek kifejlődése okozta. Ugyanakkor igen fontos szerepet játszott ezekben a folyamatokban az első tömeges fémfeldolgozó közösségeket élelmiszerrel, textilanyaggal és más alapcikkekkel ellátó közösségek fejlődése és az eltérő célfeladatokat ellátó közösségek közötti árucsere is. Az élelmiszer-felesleg előállításához szükséges mezőgazdasági terek kialakítása, a rendkívül korai, kezdetleges, de már egyértelműen tudatos erdészeti beavatkozások következtében a növényzet jellegzetesen átalakult a rézkorban. Ezek a jellegzetes növényzeti változások a vasi területen, sőt szinte az egész Nyugat-Dunántúlon is kimutathatóak. Az első ilyen vegetációs változás az újkőkorban a termesztett növényekkel együtt, a kialakulásuk helyéről behurcolt elsődleges, vagy a termesztett növényekből a termesztésre, betakarításra nézve kedvezőtlen genetikai változásokkal kialakult másodlagos gyomvegetáció megszilárdulása és elterjedése az egész vizsgált vasi térségben. Ezek a gyomok az utakat, gabonaföldeket, növénytermesztési, állattenyésztési és lakott térségeket követve már az újkőkorban kialakultak, megtelepedtek a vasi régióban, de a rézkorban váltak a helyi növényzetet alkotó jelentős tényezővé. így a kultúrnövények mellett jellegzetes, az újkőkor folyamán kifejlődött és a rézkorban stabilizáló205