Farkas Csilla (szerk.): Időcsiga = Zeitschnecke. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas (Szombathely, 2011)

Nagy Marcella: A Nyugat-Dunántúl a bronzkorban - Ilon Gábor: Szombathely-Jáki úti temető

84. Bronzbalta és -fibula töredéke Axt und Fibelnfragmente aus Bronze Kat. 10/3. gyelország és Dánia lelőhelyeiről ismerjük a legkülönfélébb funkciójú és anyagú tárgyakról (pl. bronzedényekről, bronz mellpáncélokról, övcsatokról, épületplasztikáról). A szimbólum egyik alkotóeleme a nap, a másik a madár. Előbbi sematizált formája, a körben kereszt vagy a küllős kerék térben és időben is meglehetősen elterjed és általános. A hazai kora bronzkori kultúráktól az észak-olaszországi sziklarajzokon át (Valcamonica újkőkori és Val Aosta, Monte Baldo és Alto Adige bronzkori szimbólumai) a tengerjáró skandináviai bronzkori kultúrák sziklavéseteiig (Harestad, Längemyr). Az ábrázolások közelében elásott kincsek, például két bronz kürt (Revheim) a szimbólumokkal összefüggésbe hozható vallási-szertartási eseményeket és helyet sejtetnek. Az egyik esetben (pl. Észak-Itália) az élet, a termékenység és a ciklikusság, a másik esetben (Skandinávia) az előbbiek mellett a tengeren történő tájékozódás egyik meghatározó eleme is volt, lehetett a Nap, a hő, a meleg sugárzásán túl. A madarak tisztelete az európai 85. Bronzkés Messer aus Bronze Kat. 10/9. bronz- és vaskor hitvilágának egészén végighúzódik. A kárpát-medencei bronzkor közepétől kimutatható kitüntetett szerepe. Hasonló jellegű, a földi hatalom Égi eredetű vagy Égi megalapozottságú emlékeként is értelmezhető az 1929-ben a velemi Szent Vid hegyen talált kincs anyaga, az arany - az istenek férne -, amely tovább fokozza és konkretizálja az üzenetet. A velemi kincs darabjai, a diadém és a korongok is koncentrikus- és spirálkörökkel díszítettek, a cikk-cakk és Aminták pedig együtt akár a Napot és sugarait is jelenthetik? A nyersanyag felől megközelítve a kérdést: a szombathelyi napbárkás diadém tehát - a velemi arany diadémát viselőhöz képest - vagy egy kevésbé rangos személyre, vagy a hétköznapibb vezetői viseletre utal. Ebbe a leletkörbe sorolható a késő bronzkori Urnamezős kultúra békásmegyeri temetőjének három „varázsló"-sírja. Az urnákba, illetve melléjük, agyagból megformázott asztrális plasztikákat: a Napot, a Holdat és a csillagokat helyeztek el. Mindenegyes készlet az égbolt teljességét fejezi ki. 144