Farkas Csilla (szerk.): Időcsiga = Zeitschnecke. Újabb eredmények Vas megye őskorának kutatásában. Neue Forschungsergebnisse zur Vorgeschichte vom Komitat Vas (Szombathely, 2011)
Nagy Marcella: A Nyugat-Dunántúl a bronzkorban - Ilon Gábor: Szombathely-Zanat
75. A 32. sír Grab Nr. 32 hat sír esetében jártunk sikerrel. Három eltemetett április vége - május kezdete körül, a másik három ember maradványai pedig május második felében kerülhettek földbe. Természetesen a temető eltérő időrendi fázisaiban. A sírba szájával lefordítva behelyezett edényre példákat a zanati temetőben is találtunk (11., 18., 32., valamint SNR 26./OBNR 36. és SNR 39./OBNR 48. sírok). Ezt sokan - jómagam is - a „jót/rosszat egyaránt megköt, elzár" jelentéstartalommal értelmezik. Három temetkezés edényein (SNR 19./OBNR 29. sír, SNR 20./OBNR 30. sír, SNR 26./OBNR 36. sír) fordul elő a „léleklyuk" alkalmazása, ami az előbbi gondolattal ellentétes tartartalmú megoldást - a lélek kiszabadulásának/kiszabadításának gondolata - sugall. A hitvilágra, a sertés megkülönböztetett tiszteletére utal, hogy mindössze két sírból bontottuk ki maradványaikat. A bronzedénnyel eltemetett 20-x éves felnőtt (SNR 9./OBNR 18. sír) a temető/a közösség életének II. periódusában talán a legrangosabb ember lehetett. A bronzedényt magas 76. Az SNR 26./OBNR 36. sír Grab Nr. SNR 26./OBNR 36. 77. Bronzedény / Gefäß aus Bronze Kat. 11/19. státusz-szimbólumként értelmezi a nemzetközi kutatás. A korabeli Kárpát-medencéből mindössze egy temetőből (Budapest-Békásmegyer 26. sír) közölték ezt a tárgytípust. Az elhunyt talán megkülönböztetett társadalmi helyzetére utal a fiatal sertés részleges - túlvilági eledelül szánt bronzedénybe mellékelése is. Ilyen hasonló szituációt két németországi (Haunstetten, Singen) temetőben szintén megfigyeltek. Azaz az eltemetettnek valószínűleg meghatározó szerepe lehetett a közösség élelmezésében, élelmiszerének biztosításában. Ezzel függhet össze a „nagy vágókés" sírba tétele is. A másik különleges figyelmet érdemlő sír a 33. Az ebbe eltemetett 3136