Ilon Gábor: Százszorszépek. Emberábrázolás az őskori Nyugat-Magyrországon (Szombathely, 2007)
Katalógus - Középső rézkor: Tőzdelt barázdás kerámia kultúrája - Mihály J.–Komlósi V.–Mink J.–Tóth A.–Tóth Zs.–Ilon G.: A Szombathely–Oladi plató ásatásból származó festékanyagok és festett kerámiák rezgési spektroszkópiai vizsgálata
(Bordignon et al. 2007). Más értelmezés szerint ez a sáv a természetes hematitra jellemző, és valószínűleg a kristályszerkezet kismértékű rendezetlenségével magyarázható (Bikiaris et al. 2000). A színképben nem találtunk - az agyagásványokban szennyeződésként általában mindig jelen lévő - kvarc és anatáz jelenlétére utaló sávokat. Ez arra enged következtetni, hogy a festékrög már egy tisztítási eljárás eredményeként keletkezhetett, ami egy tudatos festékalapanyag feldolgozást feltételez. FESTETT KERÁMIATÖREDÉKEK VIZSGÁLATA Előzetes pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) felvételekkel a kerámiafelületekre felvitt piros festékrétegekben vas mellett higany is kimutatható volt (2. kép). FT-Raman mérésekkel egyértelműen cinóberként, azaz higanyszulfitként (HgS) azonosítottuk a piros festékréteget (3. ábra). Cinnabarit használata kerámiák festésére ebben a történelmi időszakban Európában teljesen szokatlan és egyedülálló, hiszen eddigi ismereteink alapján ezt hazánkban először a római korban használták. Kvázi-roncsolásos FTIR mérések (-50 ng-nyi lekapart festéket CsI-ban porítottunk), illetve teljesen roncsolásmentes reflexiós FTIR mikroszkópos felvételek további információval szolgáltak: a cirmabaritot kaolinnal keverték és nagy valószínűséggel úgy vitték fel a felületre. A 4. ábra egy kerámiatöredékről lekapart piros festék transzmissziós FTIR spektrumát hasonlítja össze azonos körülmények között (CsI pasztilla) felvett kaolin és természetes cinnabarit spektrumával. Mivel az előzetes FT-Raman mérés során nem tapasztaltunk a-kvarc, illetve anatáz szennyeződésekre utaló sávokat, feltételezhetjük, hogy magas tisztaságú kaolinnal keverték, illetve hígították a pigmentet. Az FTIR mikroszkóp igen jó laterális felbontását (~5 |лт) kihasználva a minták inhomogenitására, illetve homogenitására tudunk következtetni. Bár a kerámiafelületről felvett reflexiós színképek nem abszorbancia jellegűek, a 3699, 3669 és 3655 cm" -nél jelentkező külső hidroxidhoz tartozó sávok, illetve az 3623 cm"^ belső hidroxid sávjai kaolinit jelenlétére utalnak. Több kerámiatöredékre felvitt piros festékréteg FTIR mikroszkópos felvétele, illetve egyazon festékréteg mikroszkópos pásztázása hasonló színképeket eredményezett. A festékbevonat homogenitásából arra következtethetünk, hogy a pigmentet kísérő agyagásvány nem véletlenszerűen került a festékbe vagy a festett rétegbe, hanem egy tudatos technológia alkalmazásának következménye. E technológia lényege, hogy a festékként használt pigmentet gyakran híg, finoman iszapolt, oldott agyagba keverték bele, amelyben az egyenletesen eloszlott és a felvitelt is megkönnyítette, így finomabb, aprólékosabb minták kialakítását tette lehetővé. A naracssárga festékréteg felületéről in situ felvett FTIR színképekből hiányzanak a kaolin jellegzetes -OH rezgési sávjai a 3700-3600 cm"-'- hullámszám tartományból. A felületről lekapart, pár fxg-nyi festékminta transzmissziós FTIR színképében az agyag jellegzetes sávjai dominálnak. Fehércsíkos kerámiatöredék (3. kép) fehér festékének FT-Raman mérése alapján tiszta kalcitot (СаСОз) azonosítottunk (5. ábra). Pásztázó FTIR mikroszkópos reflexiós felvételek egy homogén, egyenletes réteget mutattak ki a bevonat teljes felületén. A kerámiára felvitt festékrétegek esetleges réteges szerkezetének tanulmányozása alapozás, pigmentek, kötőanyagok azonosítása - további vizsgálatokat igényel. IRODALOM BIKIARIS, D., DANIILA, S„ SOTIROPOULOU, S„ KATSIMBIRI, O, PAVLIDOU, E., MOUTSATSOU, A.P., CHRYSSOULAKIS, Y. (2000): Ochre-differentiation through micro-Raman and micro-FTIR spectroscopies: application on wall paintings at Meteora and Mount Athos, Greece. Spectrochim. Acta Part A 56: 3-18, BORDIGNON, F., POSTORINO, P., DORE, P, (2007): In search of etruscan colours: a spectroscopic study of a painted terracotta slab from Ceri. Archaeometry 49: 87-1 00. CASADIO, F. & TONIOLO, L, (200 1 ): The analysis of polychrome works of art: 40 years of infrared spectroscopic investigations, J. Cult. Heritage 2: 71-78. DERRICK, M.R. (1995): Infrared Microspectroscopy in the Analysis of Cultural Artifacts in: HUMECKI, HJ.: Practical Guide to Infrared Microspectroscopy, Marcel Dekker Inc., New York, 287 pp. SMITH, G.D., CLARK, R.J.H. (2004): Raman microscopy in archaeological science. J Arch. Science 31: I 137-1 160. TÓTH, ZS. (2006): Késő neolitikus település részlete Gór-Kápolnadombon. (Spätneolitische Siedungreste ín Gór-Kápoínadomb (Westungam). Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 30: 30 1 -359.
